A magyar miniszterelnök a budapesti október 23-i ünnepség miatt jelentős késéssel érkezett az EU-csúcsra, addig a szlovák kormányfő képviselte az országot.
Orbán Viktor így elkerülte Volodimir Zelenszkijt, azt azonban elmondta, hogy szerinte az ukránok érdeke, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, azonban Magyarország a „béketárgyalás nyélbeütésével” tud segíteni. Orbán ismét az ukrán EU-tagság ellen érvelt, mert úgy véli, hogy nem az ukránok döntik el a jövőben, hogy háborúban fognak-e állni, így a területük továbbra is bizonytalan marad. Felhozta azt is, hogy Ukrajna elszívná az EU-s forrásokat és csúnyán bánnak az ukránok a kárpátaljai magyarokkal.
A befagyasztott, de Ukrajna érdekében felhasználni kívánt orosz vagyonnal kapcsolatban a magyar miniszterelnök óva intett, mert
ha politikai parancsra egyszer is hozzányúlnak egy ilyen pénzhez, az megingatja a befektetők bizalmát és ez egy hatalmas üzletág.
Orbán mindenesetre az oroszoktól kérdezte meg levélben, hogy egy ilyen fejlemény esetén lesznek-e orosz ellenlépések és az oroszok azt mondták neki „jogi nyelven”, hogy lesznek.
A budapesti békecsúcs napirenden van, folytatta Orbán, aki szerint három-négy beazonosítható kérdésben kell még a tárgyalófeleknek megegyezniük. Magyarország készenléti állapotban van, dolgozik a békecsúcsot előkészítő munkacsoport, de Orbán szerint Európának is tárgyalásokat kellene kezdeményeznie Oroszországgal.
A miniszterelnök beszélt arról, hogy a számítások szerint 20-30 milliárd eurót bukott eddig a magyar gazdaság a háborún, a migrációs paktumot pedig halálos veszélynek nevezte Európa számára. Ugyanakkor elégedett volt azzal a döntéssel, hogy a tagállamok a védelmi ipari fejlesztéseket, ezek összehangolását meghagyták a kormányok hatáskörében.
Föderalisták coki, nemzetiek győzelem
– foglalta össze a véleményét.
