A tanácsülésre érkező és a sajtónak nyilatkozó miniszterek körében egyöntetű vélemény volt, hogy a legújabb amerikai kezdeményezés az orosz–ukrán háború lezárása érdekében nem lehet sikeres Ukrajna és Európa bevonása nélkül. Egyedül Szijjártó Péter volt azon a véleményen, hogy hagyni kell az amerikaiakat dolgozni, és támogatni kell a béketörekvéseiket.
„Meg kell értenünk, hogy ebben a háborúban egy agresszor és egy áldozat van, tehát az orosz oldalról semmilyen engedményről nem hallottunk. Úgy értem, ha Oroszország valóban békét akarna, már egy ideje beleegyezhetett volna a feltétel nélküli tűzszünetbe, miközben azt látjuk, hogy a ma esti civil bombázások miatt az orosz célpontok 93%-a civil infrastruktúra volt. Iskolákra, kórházakra, lakóházakra gondolok, amelyek rengeteg embert öltek meg, és a lehető legtöbb szenvedést okozták” – szögezte le Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, aki hangsúlyozta, hogy a béketervekbe az ukránoknak és az európaiaknak is bele kell egyezniük, de megismételte, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha Putyin befejezné az emberek megölését.
„Természetesen támogatunk minden béketeremtő erőfeszítést. Ne feledjük azonban, hogy Európa jelenleg Ukrajna fő támogatója, mind pénzügyileg, mind katonailag. És Európa biztonságát a háború befejezésére használt eszközök fogják növelni vagy csökkenteni. Tehát természetesen Európaként követeljük a részvételt ezekben a döntésekben. És véleményem szerint nem az áldozat védekező képességét kell korlátozni, hanem az agresszor agresszív beavatkozási képességét” – ezt már Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter mondta, aki emlékeztetett arra, hogy az orosz gazdaság már most is nehéz helyzetben van, mivel elvesztette legjobbnak számító európai piacait, az energiaszükségletének kielégítésére most már kedvezményesen kell eladnia az olajat és a gázt, valamint benzinimportőrré vált.
A svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard egy szemléltető táblával érkezett, amely azt mutatta, hogy az EU még mindig több pénzt küld Oroszországba, mint Ukrajnába. Mint sorolta:
„A teljes körű invázió óta az európai országok 187 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ugyanebben az időszakban 201 milliárd euró értékben importáltunk orosz olajat és gázt, és ha hozzáadjuk az egyéb importokat, akkor az összeg 311 milliárd euró. Ez azt jelenti, hogy 124 milliárd euróval kevesebb támogatást adunk Ukrajnának. Nos, ez nem más, mint szégyen.”
A minisztereknek szót kell ejteniük Ukrajna további támogatásáról. Az Európai Bizottság és nemzetközi szervezetek számításai szerint Ukrajnának 2026 és 2027 között összesen 135,7 milliárd eurós pénzügyi hiánnyal kell számolnia, amennyiben a háború 2026-ban véget ér. Ennek a számításnak a része, hogy a következő évben Ukrajnának több mint százmilliárd eurós hiánya lesz a katonai kiadások terén, aminek a felét tudja finanszírozni, a másik felét kell a támogatóknak előteremteni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten levelet küldött a tagállami kormányfőknek, amelyben egyrészt ismertette a helyzetet, másrészt pénzügyi megoldási javaslatokat vázolt fel. Hozzá kell tenni, hogy ez nem teljesen újdonság, ezeket a lehetőségeket a Bizottság elnöke múlt héten az Európai Parlamentben már elmondta. Az elnök szerint vagy a tagállamok saját költségvetését kell megterhelni GDP-arányosan, vagy közös hitelt kell felvenni, vagy pedig a befagyasztott orosz banki vagyon terhére kell úgynevezett jóvátételi kölcsönt biztosítani Ukrajnának. A tagállamok nagy többsége az utóbbi megoldást támogatná, azonban a befagyasztott pénzt kezelő Belgiumnak fenntartásai vannak. A cél az, hogy a decemberi uniós csúcstalálkozón megszülessen az ezzel kapcsolatos döntés, mivel Ukrajnának a 2026-os év második negyedévének az elején kellene a támogatást eljuttatni – legkésőbb.
A magyar kormány azonban hallani sem akar erről. Szijjártó Péter a brüsszeli terveket úgy foglalta össze, hogy ami az asztalon van, az „őrület”.
„Miközben az egész világsajtó arról ír, hogy Ukrajnában egy háborús maffia működött, egy korrupt államhatalmi rendszer, aközben az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen asszony most újabb százmilliárd eurót akar Ukrajnába küldeni az európai emberek pénzéből”
– háborodott fel a tárcavezető, aki el is mondta, mi a teendő:
„Az ember azt gondolná, hogy egy normális helyen ilyenkor villámgyorsan leállítják a kifizetéseket, és egy azonnali pénzügyi elszámolást követelnek. Szerintem ezt kellene tenni.”
Szijjártóval ellentétben a svéd külügyminiszter azt mondta, hogy a korrupciós botránynak nem szabad befolyással lennie Ukrajna támogatására.
„Nagyon fontos a korrupció elleni küzdelem Ukrajnában, és ez az EU-csatlakozásuk szempontjából is fontos. Jó, hogy ezek a korrupciós ügyek napvilágra kerültek, és rendkívül fontos, hogy Ukrajna továbbra is küzdjön a korrupció ellen, és egy olyan jogrendszer felé is törekedjen. Összhangban azzal, amit elvárnak tőlük, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz”
– emlékeztetett Maria Malmer Stenergard a korrupcióellenes intézkedések fontosságára.
