Autokraták, oligarchák, kleptokraták – az uniós források védelméről fogadtak el egy jelentést az EP-ben

Az Európai Parlament két szakbizottsága a jogállamisági feltételrendszer fejlesztését és az uniós források megvonásának hatékonyabbá tételét sürgeti. A dokumentumban nem említik Magyarországot, bár ezt az eljárás egyedül a magyar kormány miatt aktiválták. Az EP-képviselők bezárnák a kiskapukat, amelyekkel Magyarország jelenleg forrásokhoz juthat.

  • EUrologus

A 2021 óta hatályos jogállamisági feltételességi mechanizmus lehetővé teszi az EU számára, hogy felfüggessze vagy csökkentse a forrásokat, ha a jogállamiság megsértése kockázatot jelent az uniós költségvetésre. A döntést a tagállamok Tanácsa hozza meg az Európai Bizottság javaslata alapján. A mechanizmust eddig egyszer, Magyarország ellen aktiválták.

Az Európai Parlamentben a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a közel öt éve hatályban lévő jogszabály végrehajtását értékelték egy jelentésben, amelyet 39 szavazattal 11 ellenében fogadtak el. Ebben a jelentésben arra kérik a képviselők a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erősítsék meg a jogállamisági mechanizmus rendszerét.

A jogállamiságot semmilyen körülmények között sem szabad alkualapnak tekinteni, és a befagyasztott pénzeszközöket csak akkor szabad felszabadítani vagy átprogramozni, ha az érintett tagállamok hatékony korrekciós intézkedéseket tettek a jogállamiság gyakorlati betartása érdekében

– nyilatkozta a szavazás után Jean-Marc Germain francia szociáldemokrata képviselő, a Költségvetési Bizottság előadója.

Az európai parlamenti képviselők hangsúlyozzák, hogy az átláthatóságot a folyamat minden szakaszában meg kell erősíteni. A jelentés egy interaktív nyilvános portál létrehozását szorgalmazza, ahol a polgárok nyomon követhetik az egyes eseteket az első értesítéstől az intézkedések visszavonásáig. Az európai parlamenti képviselők a Parlament demokratikus felügyeleti szerepének jelentős megerősítését is szorgalmazzák, amely a Tanáccsal egyenrangúvá teszi. Úgy vélik, hogy a Parlamentnek beleszólása kellene legyen “a befagyasztott források más programokhoz való átcsoportosításába is, hogy megakadályozzák a szabályokat be nem tartó kormányokat abban, hogy máshol ellensúlyozzák a veszteségeket”. Ez összefüggésben van azzal, hogy az EP beperelte az Európai Bizottságot, amiért a testület az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására hivatkozva 10,2 milliárd eurót felszabadított a befagyasztott magyar uniós pénzekből. Azt is kifogásolta a Parlament, hogy – kihasználva a jogi kiskapukat – a magyar kormány a még mindig befagyasztott összegből olyan területre csoportosított át uniós pénzt, amelyet nem érint a korlátozás.

A jelentés kiemeli, hogy az egyetemeket, a kkv-kat és a civil szervezeteket nem szabad megbüntetni kormányuk jogállamisági megsértése miatt. Megjegyzi, hogy a meglévő biztosítékok „nagyrészt elméletiek”, és hogy a források átirányítására vagy közvetlen kifizetésére vonatkozó eljárások „nehézkesek”. Az európai parlamenti képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a jogos kedvezményezettek továbbra is uniós finanszírozásban részesüljenek.

Foglalkoznunk kell az uniós finanszírozás kihasználására használt rendszerszintű módszerekkel, amelyek aláássák a közrendet, és lehetővé teszik, hogy az uniós források az autokraták, oligarchák és kleptokraták javára váljanak ahelyett, hogy a polgárok túlnyomó többségének kedveznének

– tette hozzá a Költségvetési Ellenőrző Bizottság előadója, Monika Hohlmeier, német néppárti képviselő.

Az európai parlamenti képviselők arra is figyelmeztetnek, hogy a Bizottság következő többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatai veszélyeztetik az EU jogállamisági biztosítékainak gyengítését és széttöredezését. Hangsúlyozzák, hogy a javaslat nem egyszerűsíti az eszköztárat, és „átfedéseket és ellentmondásokat” vezet be, amelyek párhuzamos és következetlen eszközrendszert hozhatnak létre.

A jelentés továbbá hangsúlyozza, hogy az uniós források felfüggesztéséről szóló bármely döntésnek „egyértelmű, objektív és átlátható kritériumokon”, nem pedig alkudozáson kell alapulnia, és ragaszkodik ahhoz, hogy a befagyasztott forrásokat csak akkor szabadítsák fel, ha a tagállam teljes mértékben végrehajtotta a fenntartható reformokat, és ellenőrizhetően bebizonyította az uniós értékek betartását.

A jelentéshez fűzött közleményben az Európai Parlament jelzi, hogy az eljárásnak köszönhetően “Magyarország már 1 milliárd eurót veszített a visszafordíthatatlanul visszavont kötelezettségvállalásokból”.

Hozzászólások