2025. augusztus 8-án lépett hatályba az európai médiaszabadságról szóló törvény (European Media Freedom Act, EMFA), amelyre hivatkozással az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben. A Bizottság úgy véli, hogy
Magyarország nem tartja be a magyarországi újságírók és médiaorgánumok munkájába való beavatkozásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák gazdasági tevékenységüket és szerkesztői szabadságukat.
Továbbá a Bizottság azon az állásponton is van, hogy a magyar jog nem nyújt megfelelő védelmet az újságírói forrásoknak és a bizalmas kommunikációnak, valamint hatékony bírói jogvédelmet e jogok megsértése esetén. „Magyarország a közszolgálati médiára, a médiatulajdonlás átláthatóságára, a médiapiaci koncentrációk értékelésére és az állami hirdetések elosztására vonatkozó követelményeket sem tartja be” – áll az értékelésben.
Nemcsak a médiaszabadságról szóló törvényt, hanem az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet (AVMSD) is sérti Magyarország, amennyiben a nemzeti médiaszabályozó hatóságokkal kapcsolatos bizonyos követelményeket nem tartja be. A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, a kormánynak két hónapja van a válaszra. Megfelelő válasz hiányában a brüsszeli testület folytathatja az eljárást, amelynek végén az Európai Bíróság mondhatja ki a végső szót.
Ugyancsak kötelezettségszegési eljárás indult a hiteles fordítások elkészítésére vonatkozó kizárólagosság miatt. A Bizottság szerint a magyar törvény kizárólagos jogot biztosít az államilag ellenőrzött OFFI Zrt.-nek hivatalos felhasználásra szolgáló hiteles fordítási szolgáltatások nyújtására. A Bizottság úgy véli, hogy ez indokolatlan korlátozás mind a letelepedés szabadságára, mind a szolgáltatásnyújtás szabadságára nézve, sérti az uniós alapszerződések két pontját és a szolgáltatási irányelvet.
A hitelesített fordításra vonatkozó közbeszerzési szerződések uniós közbeszerzési szabályok alóli mentesítése szintén indokolatlan
– áll az indokolásban. A válaszra itt is két hónap áll rendelkezésre.
A következő két új ügyben a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartózkodjon az egységes piaccal ellentétes árréskorlátozások bevezetésétől az élelmiszerek és a drogériákban forgalmazott cikkek értékesítésére vonatkozóan. Az egyik eljárás bizonyos élelmiszertermékek élelmiszer-kiskereskedők általi értékesítésére vonatkozó korlátozásokkal foglalkozik. A másik eljárás bizonyos nem élelmiszertermékek drogériák általi értékesítésére vonatkozó hasonló korlátozásokat tárgyal. Megállapítják, hogy Magyarország olyan alacsony szintre korlátozta a termékek beszerzési és eladási ára közötti különbözetet, hogy az már nem teszi lehetővé a vállalkozások számára a költségeik fedezését, így a nem magyar kiskereskedők veszteségesen kényszerülnek termékeik értékesítésére. Megjegyzik, Magyarország azt állítja, hogy a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbség megegyezik az érintett vállalkozások nyereségével, de a bizottsági vélemény alapján a magyar hatóságok figyelmen kívül hagyják, hogy a vállalkozásoknak jelentős többletköltségeik is vannak például a személyzet, az ingatlanok és az adók tekintetében.
Az intézkedések így veszélyeztetik az érintett kiskereskedők túlnyomórészt magyar alkalmazottainak munkahelyeit
– áll a levélben. Végül az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa be az EU-n belüli befektető és állam közötti választottbírósági szabályokat. A felszólító levélben szereplő jogsértések a Mol és az általa ellenőrzött vállalatok azon intézkedéseiből erednek, amelyek sértik az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás tilalmát.
