Tizenhat év után itt a lehetőség, hogy végre egészséges médiatere legyen Magyarországnak. Kulcskérdés, hogy a Tisza-kormány hogyan alakítja újjá a közmédiát, és még ennél is fontosabb, hogy miként alakítja a kapcsolatot a szabad média képviselőivel, akiket az elmúlt 16 évben az Orbán-rendszer agyongyötört, de a kiemelkedő ellenálló képességüknek köszönhetően végül csak nem sikerült megtörnie.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyarországi médiahelyzet miatt, többek között az állami hirdetések elosztása, a médiatulajdonlás átláthatósága és az újságírók védelmének hiányosságai miatt. Ezenkívül négy másik ügyben is jogsértési eljárás indult.
Magyarországon is kötelező alkalmazni az európai médiaszabadságról szóló uniós rendeletet, amit részben a magyar helyzet miatt fogadtak el. De mire elég egy ilyen rendelkezés?
Havasi Bertalan maga a szimbóluma annak a túlzás nélkül abuzív viszonynak, amit az egymást követő Orbán-kormányok a valódi kérdéseket feltenni kívánó, nem a propagandaközpontból irányított sajtóval kialakítottak és fenntartanak.
Megbízhatóbbnak tartják a magyarok a közösségi médiát, mint a tradicionális sajtót. A növekvő bizalmatlanságra számos sajtótermék leplezetlen részrehajlása is okot adhat, de a lengyel példa alapján van remény.
A miniszterelnök sajtófőnöke egy hete nem kommentálja az üzletember állításait.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodást kötött az európai médiaszabadság-törvényről, amelynek célja egyebek közt az újságírók és forrásaik védelme, valamint a médiapiac kiegyensúlyozottabbá és átláthatóbbá tétele. Az eredeti javaslatot meglehetősen felvizezték, a jogszabály betartását jórészt a tagállamokra bízzák, nemigen vannak szankciók, amelyekkel kikényszeríthető az előírások betartása.
Vera Jourová szerint Magyarországon „minden és mindenki egy párttól függ”, és közmédia helyett csak állami média létezik.
Vaszily Miklós tagadta, hogy a lapot Mészáros Lőrinc finanszírozta.
A magyar oktatás, kultúra és média szabadságáról szóló jelentésre még várni kell, de valószínűsíthető, hogy az EP delegációja kritikát fogalmaz majd meg Magyarországgal szemben.
Egy tervezet szerint a médiaszabadságról szóló törvény megtiltaná, hogy az újságírókat kémprogramokkal figyeljék meg, védené a forrásaikat, és átláthatóságot követelne az állami hirdetések esetében.
Közleményükben azt írták, őszig még működnek, de utána tényleg megszűnik a lap.
Didier Reynders szerint továbbra is problémás a magyar bíróságok függetlensége, a médiaszabadság, vagy a rendszerszintű korrupció.
Az Európai Parlament szerint egyes tagországokban a kormányok állami hirdetések kiosztása révén növelik a médiára gyakorolt befolyásukat.
A korrupció már eszköz a hatalom kezében. És ez már a sajtószabadság állapotára is kihat. A Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója tanulmányában feltárta a médiaszabadság és a korrupció közötti összefüggéseket. „A médiaszabadság hanyatlása, mind a korrupció intézményesülése beleillik a regionális és – részben – a globális trendekbe, a magyar esetben mindkét változónak különleges jellegzetességei vannak.”
Kovács Zoltán üdvözölte a rádió elindulását.
Csak ártott a KESMA, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozása, állítja egy Európai Bizottság megbízásából dolgozó intézet.
Három kísérleti projektre pályázhatnak újságírók.
Kurz a magyar demokrácia helyzetét is szóba hozta a találkozójukon.
Komoly aggodalomra ad okot a médiaszabadság és pluralizmus helyzete Magyarországon egy friss tanulmány szerint, amelyet az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén ismertettek kedden Brüsszelben.
