Egyre több európai kormány kéri az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt jogkörök szűkítését, az 1950-ben elfogadott dokumentumot az elmúlt hetven évben nem érte ennyi politikai támadás, mint most .
A legélesebb kritika amiatt éri az egyezményt, mert azokat a bűnelkövetőket, akik háborús övezetből, válság sújtotta területről érkeznek az Európai Unióba, nehéz – vagy egyes esetekben lehetetlen – kitoloncolni. Az emberi jogi egyezmény ugyanis kimondja:
Senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni,
tilos továbbá bárkit olyan országba visszaküldeni, ahol súlyos emberi jogsértés, kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegeti. Ez olyan alapelv, amitől nem lehet eltekinteni.
Közös nyilatkozat és uniós szigor
2025. december közepén 27 európai állam (köztük olyanok is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak) közös nyilatkozatban vetette fel, hogy ennek az elvnek az alkalmazását a legsúlyosabb esetekre kellene korlátozni. A kezdeményezők között jobboldali és szociáldemokrata kormányfők egyaránt jelen voltak, ami jelzi: az emberi jogi egyezmény körüli vita már régen túllépett az ideológiai törésvonalakon.
A tagállamok december elején megállapodtak a visszatoloncolások hatékonyabb végrehajtásáról, valamint harmadik országokban működő visszatérési központok kialakításáról. Magnus Brunner belügyi és migrációért felelős uniós biztos ezt „az eddigi legnagyobb migrációs fordulatként” jellemezte.
Új biztos, régi alapelvek
Michael O’Flahertyt 2024 elején választották meg a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosává. Feladata az emberi jogok védelmének előmozdítása 46 tagállamban – az emberi jogi egyezmény szigorításáról szóló vita közvetlenül érinti munkáját.
A PULSE projekt görög partnerének, az Efsynnek adott interjújában O’Flaherty az egyezmény „rendkívüli eredményeit” hangsúlyozza:
ez egy olyan dokumentum, amely alapján érvényesíteni lehet a kínzás tilalmát, a vallás- és véleményszabadság védelmét, a magánélet tiszteletben tartását és a demokratikus intézmények megerősítését. Mindez pedig a gyengülő jogállamok Európájában minden európai polgár közvetlen érdeke
– ezzel azonban nincsenek tisztában (vagy nem akarják tudomásul venni) azok, akik az emberi jogi egyezmény korlátozását követelik.
Legális utak nélkül nincs megoldás
O’Flaherty elismeri, hogy az illegális migráció visszaszorítása legitim politikai cél. Szerinte azonban ez csak akkor lehet hatékony, ha Európa több biztonságos és legális belépési lehetőséget kínál. Jelenleg ezek alig léteznek, ami különösen a legkiszolgáltatottabb embereket kényszeríti veszélyes útvonalakra.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – hangsúlyozza az emberi jogi biztos – nem akadályozza az államokat határaik védelmében és ellenőrzésében, csupán olyan keretet biztosít, amely garantálja, hogy az üldözöttek védelmet kapjanak, és senkit ne küldjenek vissza olyan helyre, ahol súlyos jogsértések fenyegetik.
Ezért határozottan elutasítja a visszaküldés tilalmának megszüntetését vagy korlátozását.
Ellen kell állnunk annak a kísértésnek, hogy a migránsokat csökkentett jogokkal rendelkező csoportként kezeljük
– fogalmaz. Egy ilyen precedens szerinte „veszélyes gátat szakítana át”, amely után más alapjogok is könnyen relativizálhatóvá válnának.
„Az emberek továbbra is menekülni fognak”
O’Flaherty hangsúlyozza: az emberi jogi védelem gyengítése nem fogja érdemben befolyásolni a migrációs folyamatokat. „Az emberek, bármi történjék is, menekülni fognak, és biztonságot keresnek, ha baj van” – teszi hozzá az emberi jogi szakértő.
Az európai emberi jogi helyzettel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a politikai közép egyre nagyobb hajlandóságot mutat az eddig vállalt kötelezettségek fellazítására. Ugyanakkor reményt ad számára az ellenállás ereje: „Bárhová megyek, elkötelezett emberijog-védőkkel, civil szervezetekkel, jogászokkal és emberi jogi intézményekkel találkozom.”
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Dimitris Angelidis (Efsyn, Görögország), Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel).
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
