Élénk vita alakult ki a hirtelen összerántott EU-csúcsra készülődő újságírók és diplomaták között csütörtökön délután az Európai Tanács Justus Lipsius épületében, miközben várakoztak az érkező állam- és kormányfőkre.
Az egyik oldal szerint le kellett volna mondania a hétfőn meghirdetett EU-csúcsot a tanácselnök Antonio Costának, miután Donald Trump szerdán Davosban visszavett fenyegetéseiből, hiszen az amerikai elnök előbb a Grönland elleni katonai akció esélyét zárta ki beszédében, majd a múlt szombaton belengetett nyolc európai államot sújtó további 10 százalékos amerikai vámtarifákkal fenyegetőzést is jegelte.
A másik oldal szerint a pánik elmúlta ellenére is meg kell tartani a találkozót, méghozzá éppen azért hogy az EU bármikor készen álljon gyors és közös választ adni ilyen és hasonló fenyegetésekre.
A hivatalos koreográfia csütörtökre a következő: a hétkor kezdődő csúcstalálkozó a kormány- és államfők megérkezésekor úgynevezett doorstep sajtónyilatkozatokkal indul majd, a program keretében pedig munkavacsorán tárgyalnak a huszonhetek. Az ülés befejezése utána az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa közös sajtótájékoztatón hozza nyilvánosságra mire jutottak a transzatlanti kapcsolatoknak szentelt egyeztetéseken a vezetők.
Az EUrologus a csúcs egy magas beosztású tanácsi tisztségviselőtől azt hallotta: arra, hogy a csúcsot a szerdai „pozitív fejlemények – egészen pontosan a fegyveres fenyegetettség, a NATO teljes összeomlásának réme és az újabb 10%-os vámok 2026 február elsejei bevezetése árnyának távolodása” ellenére megtartják, jó oka van az EU-nak és vezetésének.
A transzatlanti kapcsolatok kontextusa az, amely alapjaiban változik meg a szemünk előtt, ezért is szükséges, hogy összeüljön az állam- és kormányfők tanácsa, hogy megvitassák, milyen reakciót helyezzenek kilátásba hasonló helyzetekre a közeljövőben.
A tárgyalások előkészítésére közvetlenül rálátó tisztségviselő szerint a második Trump-kormányzat hatalomra lépése óta eltelt egy évben világossá vált, hogy új stílussal, új politikai megközelítéssel és új politikai hozzáállással áll szemben az EU.
Az EU a maga részéről sokat tett azért az eltelt időben, hogy stabilizálja kapcsolatait a washingtoni vezetéssel, ezen erőfeszítések ellenére azonban továbbra is vannak igen érzékeny területek. Ennek elismerése és rendezése érdekében is fontos, hogy találkoznak Brüsszelben – közvetlenül a davosi találkozók után – az állam- és kormányfők. A találkozó fókusza így elsősorban az lesz:
hogyan látják ezt az új realitást az EU kormányfői?
Mindez elengedhetetlen a korábban meghirdetett és folyamatban lévő „Európai stratégiai autonómia” valósággá tételéhez – tette hozzá a tisztségviselő.
Arra vonatkozóan, hogy pontosan miről tárgyalnak majd, megtudtuk: a Mark Rutte NATO-főtitkár és a Donald Trump amerikai elnök által felvázolt két fő csapásirány a helyzet rendezésére egyrészt sarkköri biztonsági kérdéseket, másrészt a Washington és Dánia (és Grönland) közti kétoldalú tárgyalásokat fedi. Utóbbiak kapcsán azonban Rutte és a dán kormány is minden fórumon hangsúlyozza: Grönland területi hovatartozása és autonómiája nem képezi és nem is képezheti a tárgyalások részét.
Nem várható viszont a csúcson az EU kereskedelmi páncéltörőjének becézett – az EU legkeményebb kereskedelemvédelmi eszközének köznyelvi neve —, hivatalosan az anti-kényszerítő eszköz (Anti-Coercion Instrument) – bevetésének előkészítésére vonatkozó, az Európai Bizottságnak címzett felszólítás – jelezték előre a diplomaták.
Utóbbi kapcsán több újságíró is azt feszegeti, valóban ez lenne ”az EU legerősebb fegyvere” a durva amerikai kormányzati diplomáciai túlkapásokkal és fenyegetésekkel, zsarolásokkal szemben? Míg mások azon lamentáltak, vajon mennyire érdemes átgondolnia az EU-nak, hogy az orosz gázfüggőségét a kontinens jelentős része amerikai LNG-gáz-importtal helyettesítette az ukrajnai háború kirobbanása óta.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
