Különös videót tett közzé Szijjártó Péter kedden reggel a közösségi oldalán a vele kapcsolatban megfogalmazott szivárogtatási vádak kapcsán. Több, egymástól független sajtóértesülés szerint is komoly aggodalmat okoz Brüsszelben, hogy a magyar külügyminiszter rendszeres tájékoztatást ad a külügyminiszterek ülésén történtekről Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek.
Szijjártó nem is tagadta, hogy rendszeresen informálja a fejleményekről a harmadik partnereket, ha egy uniós döntés befolyásoló tényező lehet az adott ország és Magyarország kapcsolata szempontjából. Ennek jegyében a magyar külügyminiszter nemcsak az oroszokat, hanem az amerikaiakat, a törököket, az izraelieket, a közép-ázsiai és afrikai országokat is informálja. Szerinte ez „teljesen természetes”.
Szijjártó Péter úgy véli, hogy a külügyminiszteri tanácsülések kapcsán sok a félreértés.
Megfogalmazódtak olyan állítások, amelyek – már elnézést kérek –, de a hülyeség kategóriájába tartoznak, és csak azokat lehet megvezetni ezekkel a hülyeségekkel, akik mondjuk nem jártak még külügyminiszteri tanácsülésen Brüsszelben vagy Luxemburgban
– fogalmazott, bár rögtön elismerte, hogy többségben vannak azok, akik még nem voltak uniós külügyminiszterek, nagykövetek vagy ezek közvetlen munkatársai. Hozzátette:
Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben, vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.
Ennek igazolására azt hozta fel, hogy a külügyminiszterek nagy része az ülés előtt nyilatkozik a sajtónak a saját álláspontjáról, „nagy része közben is telefonozik, és használja a közösségi médiát” és utána is mindenki tart sajtótájékoztatót. „Butaságnak” tartja, hogy bármilyen biztonsági protokoll lenne a tanácskozásokon, mert rajta kívül mindenkinél ott van a telefon, ez szerinte körülbelül 80 embert jelent egy-egy tanácsülésen.
Hogy ott lehetne bármilyen biztonsági protokoll, ez megint csak a hülyeség kategóriájába tartozik
– jelentette ki.
Erre viszont már nekünk kell azt mondanunk, hogy ez hülyeség.
Egyrészt a külügyminiszteri tanácsülésre nem lehet az utcáról besétálni. Az épület azon részébe, ahol ezeket az üléseket tartják, csak olyanok mehetnek be, akik már átestek szigorú szűrővizsgálatokon, a diplomaták vagy kísérőik nyakában lógó igazolványok tanúsítják mindezeket. A személyek ellenőrzése, átvilágítása a biztonsági protokoll része, még akkor is, ha nem veszik el tőlük a telefonjukat és azokat szabadon használhatják. Még az erről a területről kizárt, de az épületbe belépési jogosultsággal rendelkező újságírókat is ellenőrzi a belga rendőrség, mielőtt a sajtóigazolvány kiadható lenne.
Másrészt a külügyminiszterek előtt nem hétvégi sportesemények összefoglalói szoktak heverni, bár kétségtelen, hogy a külügyi tanács mindig hétfőn reggel kezdődik.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai döntéshozatalában a minősített információk (EU Classified Information – EUCI, azaz EU minősített információi) használata nem csupán bevett gyakorlat, hanem kifejezetten szabályozott tevékenység, amit több hivatalos uniós jogszabály is egyértelműen rögzít.
A legfontosabb keretszabályt a Council Decision 2013/488/EU (Tanácsi határozat 2013/488/EU) jelenti, amely az EU minősített információinak védelméről rendelkezik, és kimondja, hogy a hatálya az EU intézményeire – így az Európai Unió Tanácsára, melynek egyik formátuma a Külügyi Tanács – is kiterjed.
A határozat 1. cikke (Article 1 – Subject matter and scope, azaz Tárgy és hatály) meghatározza a jogi kereteket, míg a 7. cikk (Article 7 – Access to EUCI, azaz Hozzáférés az EU minősített információihoz) rögzíti, hogy a minősített információkhoz való hozzáférést kizárólag azok kaphatják meg, akiknek ténylegesen szükségük van az információra, az úgynevezett „need-to-know” (szükséges tudniuk) elv alapján, amit a cikk és a határozat részeként szereplő Annex I – Security Rules ( 1-es Melléklet – Biztonsági szabályok) együttesen érvényesít.
A 9. cikk (Article 9 – Classification levels, azaz Minősítési szintek) meghatározza a minősítési kategóriákat – RESTREINT (Korlátozott), CONFIDENTIEL (Bizalmas), SECRET (Titkos) és TOP SECRET (Szigorúan titkos) –, valamint azok használatának alapelveit, míg az Annex I külön kitér a személyi biztonságra és a hozzáférés szabályaira, biztosítva a minősített információk biztonságos kezelését.
A Tanács működését az Council Rules of Procedure (Tanács Ügyrendje) szabályozza, amely több ponton utal a minősített információk kezelésére. Bár a cikkek, például az 6. cikk (Article 6 – Public access to Council documents, azaz Nyilvános hozzáférés a Tanács dokumentumaihoz) az átláthatóság elvét hangsúlyozzák, a valós jogi alapot a dokumentumokhoz való hozzáférés korlátozására a 1049/2001/EK rendelet (Regulation (EC) No 1049/2001 – a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről) biztosítja, amely részletezi, hogy bizonyos esetekben – például nemzetbiztonsági, közbiztonsági, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő vagy bizalmas üzleti adatok esetén – a hozzáférés megtagadható.
A 8. cikk (Article 8 – Deliberations and votes, azaz Megbeszélések és szavazások) a Tanács belső döntéshozatali rendjét szabályozza, de nem ad közvetlen jogi alapot a zárt ülésekhez vagy a minősített információk kezeléséhez. Szerepe csupán annyi, hogy a belső rend keretein belül a döntéshozatal során figyelembe veszik a minősített információk védelmére vonatkozó szabályokat, amelyek jogi alapját a 2013/488/EU Tanácsi határozat és annak Annex I melléklete biztosítja.
Különösen a Külügyi Tanács esetében bír kiemelt jelentőséggel a minősített információk kezelése, mivel az üléseken rendszeresen tárgyalnak biztonságpolitikai, katonai és hírszerzési jellegű ügyeket, amelyekben a minősített háttéranyagok használata elengedhetetlen a hatékony döntéshozatalhoz.
Nyakatekert érveléssel lehet minderre esetleg azt mondani, hogy a szabályok ugyan léteznek, de a gyakorlatban nincs jelentőségük, mert nincs ilyen dokumentum. Ezt azonban – nem meglepő módon – az Európai Bizottság határozottan cáfolta.
Vannak szabályok a dokumentumok különböző szintű minősítésére vonatkozóan az EU rendszereiben. Különböző szintű korlátozások vannak, és a különböző szintű korlátozásoknak eltérő követelményeik vannak
– szögezte le ki hétfőn Arianna Podesta szóvivő, aki éppen azért nem akart részletekbe bocsátkozni, mert őt is kötik az ezzel kapcsolatos szabályok.
A Szijjártó-üggyel kapcsolatban az Európai Bizottság továbbra is tisztázást vár a magyar kormánytól.
A főképviselő elvárja, hogy a lojális együttműködés jogi kötelezettségét mindenkor betartsák, és minden tagállamnak támogatnia kell az uniót e célok elérésében, valamint kerülni kell minden olyan intézkedést, amely aláásná ezt
– közölte ki kedden Anitta Hipper szóvivő. Kitért arra is, hogy Kaja Kallas külügyi főképviselő fel fogja venni a kapcsolatot emiatt Szijjártó Péterrel, arról azonban nem árult el további részletet, hogy ezt mikor és milyen formában fogja megtenni.
