Szijjártó Péter múlt héten tette közzé azt a videóját, amelyben „hülyeségnek” nevezte, hogy a külügyi tanácsüléseken titkos dolgok hangoznának el. Szó szerint ezt mondta:
Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.
Arra hivatkozott a miniszter, hogy a többi külügyminiszter az ülés előtt nyilatkozik a sajtónak a saját álláspontjáról, „nagy része közben is telefonozik, és használja a közösségi médiát”, és utána is mindenki tart sajtótájékoztatót. Már abban a cikkünkben is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az EU-ban külön rendelet szabályozza a tanácsülések elé kerülő, különböző szintű minősítéssel rendelkező anyagokat – amelyekkel természetesen a külügyminiszterek is találkoznak.
https://hvg.hu/eurologus/20260325_szijjarto-peter-europai-bizottsag-kulugyminiszterek-szivarogtatas
Az EUrologusnak egy tanácsi tisztviselő hivatalosan is megerősítette, hogy a különböző besorolású dokumentumok – beleértve a minősített anyagokat is – eljuthatnak a Külügyek Tanácsa üléseire. Sőt, maguk a megbeszélések is lehetnek részben zártak, vagyis csak a miniszterek és jogosult tisztviselők tartózkodhatnak a teremben.
A gyakorlatban a legtöbb dokumentum és megbeszélés vagy „nem minősített, de nem nyilvános”, vagyis „limité”, vagy legfeljebb EU-RESTRICTED szintű
– magyarázta a tisztviselő. A „limité” megjelölés nem számít hivatalos titkosítási szintnek, inkább egy adminisztratív korlátozás: az ilyen iratok nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára, ugyanakkor nem minősülnek biztonsági értelemben titkosnak. Tipikusan belső használatra szánt anyagokról van szó, amelyeket az uniós intézmények és a tagállamok illetékesei kezelnek.
Egy fokkal szigorúbb kategória az „EU-RESTRICTED”. Ez már hivatalos minősítési szint, amely olyan információkat takar, amelyek nyilvánosságra kerülése kedvezőtlen hatással lehetne az EU vagy valamely tagállam érdekeire. Bár ez a legalacsonyabb szintű titkosítás, az ilyen dokumentumok kezelése már biztonsági szabályokhoz kötött.
Ami a még magasabb szintű titkosításokat illeti, a „CONFIDENTIEL UE (EU CONFIDENTIAL)” olyan információkat jelent, amelyek kiszivárgása már komolyabb károkat okozhat az EU vagy tagállamai érdekeinek. A „SECRET UE (EU SECRET)” szintnél a nyilvánosságra kerülés súlyos károkat eredményezhet, például diplomáciai vagy biztonsági területen. Végül a „TRÈS SECRET UE (EU TOP SECRET)” a legmagasabb minősítési szint, amelynél az információ kiszivárgása rendkívül súlyos következményekkel járna, akár az EU alapvető érdekeit is veszélyeztetve.
Szijjártó Péter azóta többször is megismételte, hogy valóban szokta tájékoztatni Szergej Lavrovot. De nemcsak Moszkvát hívja, hanem az amerikaiakat, a törököket, az izraelieket, a közép-ázsiai és afrikai országokat is informálja. Szerinte ez „teljesen természetes”. Ahogy fentebb írtuk:
A tanácsüléseken elhangzottak továbbítás harmadik országok felé ellentétes az EU működési protokolljával, adott esetben pedig súlyos biztonsági kockázatot jelent.
