A Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti telefonos forródrót – amelyet a magyar politikus nem is tagad – élénken foglalkoztatja az európai sajtót. A Le Monde cikkében „politikai botrányról” ír, a megszólaló uniós tisztviselők szerint, ami történt, az „sérti az uniós alapelveket és veszélyezteti a belső bizalmat”, mások pedig „súlyos lojalitássértésként” értékelik a történteket. A cikk hangsúlyozza, hogy a botrány hatására több tagállam már meg is kerüli Magyarországot az érzékeny információk megosztásakor, ami a bizalmi válság konkrét jeleként értelmezhető.
Az El País írása még erősebb, a spanyol lap egyenesen „kémügyként” tálalja a történteket, megemlítve, hogy Szijjártó „valós időben osztott meg érzékeny információkat” Lavrovval, ami „komoly aggodalmat” váltott ki Brüsszelben. A cikk szerint a magyar kormány kezdetben „hamisnak” nevezte az értesüléseket, majd igyekezett relativizálni azzal, hogy az EU-ülések nem bizalmasak. Az ügyet a lap „feltételezett kémkedésként” írja le, és a magyar választási kampánnyal összefüggésben kezeli, kiemelve Orbán Viktor Moszkvához való közelségét és a botrány politikai következményeit.
A norvég Aftenposten kommentárja még inkább politikai kontextusba helyezi a Szijjártó–Lavrov-ügyet: az írás szerint az áprilisi magyar választás része „a küzdelemnek, amit Európa demokratikus jövője vív”, mivel a magyar miniszterelnök és legszorosabb szövetségesei – köztük Szijjártó – illiberális politikai irányt képviselnek, amelyet Moszkva és Washington autoriter figurái is támogatnak.
A Moszkvához beszivárgott információk, amiket a Washington Post említett, tovább erősítik azt az érzetet, hogy Orbán rezsimje nem egyszerűen eltér a nyugati normáktól, hanem aktív ellenzéke az EU közös értékeinek, és ez még tovább gyengíti a liberális demokráciát Európában
– összegez a norvég újság. A legújabb telefonbeszélgetés-részlet – amely arról szól, hogy Lavrov közbenjár Szijjártónál egy személy szankciós listáról való eltávolítása érdekében – ügyében az Európai Bizottság csak korábbi álláspontját ismételte meg azzal, hogy Kaja Kallas külügyi főképviselő felhívta Szijjártó Pétert.
A főképviselő a hét elején beszélt a külügyminiszterrel, ismét hangsúlyozta a zárt ajtók mögötti megbeszélések bizalmas jellegének fontosságát, de azt is, hogy a tanács belső tanácskozásait nem szabad harmadik felek számára nyilvánosságra hozni
– jelentette ki Anitta Hipper szóvivő, aki ismételten felhívta a figyelmet a lojális együttműködés elvének tiszteletben tartására.
Az elmúlt néhány hétben az európai döntéshozók, a politikai élet szereplői és az uniós intézmények képviselői látványosan távol tartják magukat a „magyar ügytől”.
Az EUrologus körülbelül 15 különböző szereplőt kért arra, hogy kommentálja a magyar külügyminiszter szoros kapcsolatát Szergej Lavrovval, azonban kivétel nélkül mindenki úgy döntött, hogy most nem nyilvánít véleményt. Voltak közöttük elemzők, EP-képviselők, parlamenti pártok szóvivői, Brüsszelben dolgozó tagállami tisztviselők is. Az egyik nagy tagállam európai parlamenti képviselője négyszemközt elmondta: ihatunk ugyan egy kávét, de a magyar választások előtt nem fog nyilatkozni. Más politikusoktól is hasonló érvelést hallottunk. Ilyenkor két indok szokott elhangozni: nem akarnak beleszólni a magyar belpolitika folyamatokba, illetve nem akarják, hogy a magyar propaganda kiforgassa a szavaikat.
Nyitókép: Facebook / Szijjártó Péter
