Panyi Szabolcs állítása szerint Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélget kedélyesen egymással azon a felvételen, amely kedden a Vsquare-en jelent meg.
A hangfelvétel két szereplője arról egyeztet, hogy le kellene húzni az EU szankciós listájáról Aliser Uszmanov orosz oligarcha, Putyin egyik bizalmasa lánytestvérét. Hallható, ahogy a magyar miniszter a nyilvános megszólalásaihoz képest szokatlanul baráti hangnemben beszélget Lavrovval. Orosz kollégája ugyancsak szívélyes hangnemben emlékezteti, hogy ne feledje kezdeményezni Gulbakhor Iszmailova lehúzását az unió szankciós listájáról.
A beszélgetés hangnemére jellemző, hogy a kezdetén Lavrov viccelődve közli Szijjártóval, hogy vele volt tele az egész orosz sajtó, mire az tettetett ijedtséggel kérdezi:
Valami rosszat mondtam?
Szijjártó, akiről kiderül, hogy a beszélgetés idején ért vissza Budapestre Szentpétervárról, megnyugtatja Lavrovot, hogy Szlovákiával közösen fogják kezdeményezni Iszmailova szankciók alóli feloldását, a következő héten be is nyújtják, és hamarosan napirendre is kerül a kérés. Lavrov mindezt köszönettel nyugtázza, és azt mondja:
Nagyra becsüljük a támogatásodat és harcodat az egyenlőségért minden területen.
https://www.youtube.com/watch?v=aPk7UhqXdtE&t
Szijjártó Péter a Facebookon elismerte, hogy a felvétel valós. A miniszter posztjában a magyar kormány által következetesen kudarcosnak nevezett Magyarország energiaellátását veszélyeztető szankciós politika elleni fellépésével igyekszik magyarázni tettét, bár arra nem tér ki, hogy mit segít a helyzeten, ha egy többek között rézbányákkal rendelkező Putyin-közeli oligarcha testvére lekerül a szankciós listáról.
Iszmailova korábban még pert is indított az EU legfelsőbb bíróságán azért, hogy lehúzzák a listáról, de az 2024-ben elutasította a kérelmét. 2025-ben azonban, miután lemondott Uszmanov vagyonkezelő alapítványával kapcsolatos jogairól, végül csak lekerült róla, amikor Magyarország ismét vétóval fenyegetett egy újabb szankciós csomagot.
Aliser Uszmanov 2022-ben az elsők között került fel az EU szankciós listájára, az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja miatt. Az Orbán-kormány szinte azonnal azt kezdte követelni, hogy vegyék le róla, különben megvétózza a szankciókat, de később letett erről.
A beszélgetésben nem csak Iszmailováról esik szó, hanem – mint a Panyi Szabolcs és több más újságíró által közösen jegyzett cikkben olvasható – a felek biztosítják egymást mennyire megvetik az Európai Uniót, különösen az Ukrajnát támogató tagállamokat. Joseph Borrelről például – aki akkor az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője volt – Lavrov kijelenti ,hogy „nagy csalódás”, Szijjártó pedig „Európai” Bidennek csúfolja. A beszélgetés végén Szijjártó elragadtatva beszél a Gazprom új moszkvai székházáról, majd azzal búcsúzik, hogy
Állok rendelkezésedre bármikor.
A beszélgetés csak egy a két miniszter által 2023 és 2025 között egymással lebonyolított számos egyéb között, jegyzik meg a cikkben. A hívások során számos, budapesti és brüsszeli zárt megbeszéléseken elhangzott érzékeny információt is cserélnek egymással a felek. A lapnak nyilatkozó hírszerzők kitérnek a hangnemre is, amiből szerintük – ha a neveket eltávolítanák –
bármelyik elhárító arra következtetne, hogy a beszélgetések egy informátor és tartótisztje között zajlottak.
https://hvg.hu/eurologus/20260330_szijjarto-peter-szergej-lavrov-kulugyminiszterek
Magyarország érdeke?
A Vsquare megszerzett egy másik beszélgetést is, amin Szijjártó Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel beszél. Ebben a magyar külügyminiszter arról biztosítja Szorokint, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy „visszaverje” a szankciók kijátszása érdekében üzemeltetett orosz árnyékflottát veszélyeztető büntetőintézkedéseket. Egy másik beszélgetésben pedig azt is felajánlotta Szorokinnek, hogy törölteti a listáról a szankciókkal fenyegetett orosz bankokat, és ehhez
érveket is kért az orosz politikustól annak alátámasztására, miért állhatna ez Magyarország érdekében.
Volt, amikor arról panaszkodott, hogy nem engedték neki, hogy betekintsen be bizonyos dokumentumokba, amik egy dubaji székhelyű orosz olajjal kereskedő cég elleni szankciókról szóltak, majd tájékoztatta arról, hogyan áll az akkor 18. uniós szankciós csomag, elújságolva, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak köszönhetően elnapolták.
A Vsquare arról is ír, hogy míg Szijjártó és Magyarország nyilvánosan azzal indokolta a tavaly júniusban előterjesztett szankciós csomag Szlovákiával közös blokkolását, hogy az választ az orosz energiaimport tervezett kivezetésére, Szorokinnak telefonon már azt mondta, hogy a teljes csomag ellen küzd, és igyekszik megóvni annyi orosz érdekeltségek, amennyit csak tud, jelezve, hogy 72-t már sikerült mentesítenie, de még mindig van 128. Az nem derül ki mely cégek voltak ezek. A lap idézi:
Próbálok tovább menni, de azt kell mondanom, hogy ez Magyarország érdekeit szolgálja… Jó lenne ha abban tudna segíteni [Szorokin stábja], hogy azonosítsuk azokat a közvetlen és közvetett negatív hatásokat, amik Magyarországot érhetik emiatt. Mert ha be tudnék ilyet mutatni, akkor az teljesen más lehetőséget adna.
Most akkor ki kémkedik?
Szijjártó és Lavrov egyeztetései azt követően kerültek ismételten a figyelem középpontjába, hogy a Washington Post és Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró is arról írt, hogy a magyar külügyminiszter uniós tanácskozásokról jelentett orosz kollégájának. A propagandamédia a hírre lejáratókampányt indított Panyi ellen, azzal vádolva őt, hogy közreműködött Szijjártó lehallgatásában. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt is bejelentette, hogy a kormány kémkedés miatt feljelentette Panyi Szabolcsot. Utóbbi később azt szellőztette meg, hogy magyar kormánygépeken nagy összegű készpénz és drágakő érkezhetett Oroszországból. Utóbbi állítást Szijjártó nevetségesnek nevezte.
https://hvg.hu/360/20260325_szijjarto-lavrov-kisebbsegi-politika-europai-unio-orosz-befolyas
