A Bizottság szerint a helyzet sürgető: jelenleg 92,7 millió ember – az EU lakosságának 20,9%-a, vagyis több mint minden ötödik európai – él a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával. A gyermekek körében ez az arány még magasabb, 24,32%, vagyis közel minden negyedik gyermek érintett. A fiatalok (16–29 év) 24%-a szintén veszélyeztetett, míg a munkanélküliek 66%-a és a munkaerőpiacon kívül lévők 44%-a él szegénységi kockázattal.
Különösen súlyos a helyzet egyes társadalmi csoportoknál: a roma közösségek 70%-a, az EU-n kívül születettek 39%-a, az LGBTIQ+ emberek 38%-a, a fogyatékkal élők 29%-a van kitéve szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak. A gyermekszegénység következményei hosszú távúak: a szegény körülmények között felnövő gyermekeknél csaknem kétszeres az esély arra, hogy felnőttként is szegénységben éljenek. A becslések szerint a gyermekszegénység elmaradt kezelése évente az EU GDP-jének 3,4%-ába kerül.
A stratégia célja, hogy 2030-ig legalább 15 millió fővel csökkentse a szegénység vagy kirekesztettség kockázatában élők számát, és hosszabb távon felszámolja a szegénységet. A Bizottság becslése szerint már az EU GDP-jének 0,26%-át kitevő célzott beruházások is több mint 20 millió embert emelhetnének ki a szegénységből, míg 0,95%-os befektetés akár 70 millió ember helyzetét javíthatná.
A stratégia három fő pillérre épül: minőségi munkahelyek biztosítása, a szociális szolgáltatásokhoz és megfelelő jövedelemtámogatáshoz való hozzáférés javítása, valamint összehangolt fellépés minden szinten. Kiemelt probléma, hogy egyes tagállamokban a jogosultak akár 50%-a sem veszi igénybe a számára járó szociális támogatásokat, ezért a Bizottság jó gyakorlatokat és új irányelveket is bevezetne.
A lakhatási válság szintén központi kérdés: a lakásárak 2013 óta 60%-kal emelkedtek, miközben mintegy 1 millió ember hajléktalan az EU-ban. A javasolt intézkedések között szerepelnek korai figyelmeztető rendszerek, bérleti és adósságkezelési támogatások, valamint a hajléktalan emberek számára „egyablakos” szolgáltatások, amelyek személyre szabott segítséget nyújtanak.
A fogyatékkal élők helyzetét külön stratégia kezeli, mivel mintegy 90 millió ember – az EU lakosságának több mint 20%-a – él valamilyen fogyatékossággal. A foglalkoztatási arányuk 55%, szemben a nem fogyatékkal élők 77%-ával. Emellett 1,4 millió ember még mindig intézményi ellátásban él, és minden harmadik fogyatékkal élő ember a szegénység kockázatának van kitéve, ami majdnem kétszerese az uniós átlagnak.
A stratégia részeként bevezetik az európai fogyatékossági igazolványt és parkolókártyát, amelyek megkönnyítik a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint elősegítik a tagállamok közötti elismerést. Az EU továbbá akadálymentesítési reformokat, a közösségi alapú ellátás bővítését és a mesterséges intelligencia által nyújtott segítő technológiák fejlesztését is támogatja.
A fogyatékosság bárkit érinthet életünk bármely szakaszában: születéskor, baleset következtében vagy az életkor előrehaladtával. A fogyatékossággal élők jogai mindannyiunkat érintenek, és azt a társadalmat tükrözik, amelyet választunk. És ne legyen kétség: ez választás kérdése
– fogalmazott Hadja Lahbib, az esélyegyenlőségért felelős biztos. A Bizottság hangsúlyozza: a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem egyszerre szociális és gazdasági kérdés, amely az EU versenyképességét és demokratikus stabilitását is meghatározza. Az új csomag célja egy olyan Európa, ahol mindenki számára biztosított a méltó élet, a megfelelő lakhatás, a minőségi munka és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
