A tagállamok külügyminisztereit tömörítő Tanács döntése szerint az új korlátozások célja, hogy tovább gyengítsék Oroszország háborús képességeit, megnehezítsék a szankciók kijátszását, és fellépjenek az Európa elleni hibrid műveletek, valamint az orosz állami propaganda ellen.
Kaja Kallas külügyi főképviselő szerint az új intézkedések az orosz hadiipari komplexumot, az árnyékflottát és azokat a hálózatokat veszik célba, amelyek Moszkva Európa elleni hibrid támadásait táplálják. A főképviselő közölte, hogy már dolgoznak a 21. szankciós csomagon is. Kallas közleményében jelezte: a nyugati büntetőintézkedések eddig 1000-1300 milliárd euró közötti veszteséget okoztak Oroszországnak, és fokozatosan aláássák az ország háborús gazdaságának alapjait.
Az EU hét személyt és 21 vállalatot vett fel a szankciós listára, akik/amelyek támogatják az orosz hadiipart vagy annak külföldi beszállítói. A korlátozások több dróngyártót és katonai felszereléseket szállító céget érintenek. A listán szerepel a Roszkoszmosz állami űrügynökséghez kötődő Lavocskin Kutatási és Gyártási Egyesülés, valamint több orosz vállalat mellett két kínai cég, a Shenzhen Minghuaxin és a Xinxiang Richful Lubricant Additive Company is. Szankciók sújtják továbbá az orosz kormány által létrehozott ERA Military Innovation Technopolis és a Foundation for Advanced Studies nevű szervezeteket, amelyek fejlett pilóta nélküli rendszerek fejlesztésével foglalkoznak.
Az Unió külön figyelmet fordított az úgynevezett árnyékflottára, amelyet Moszkva az olajexporttal kapcsolatos szankciók megkerülésére használ. Két személyt és 24 vállalatot vettek célba, amelyek részt vesznek az orosz nyersolaj és kőolajtermékek szállításában és exportjában. A szankciók olyan cégeket érintenek, amelyek Oroszországban, Libériában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Azerbajdzsánban és Hongkongban működnek. A listára felkerült a Lukoil-Western Siberia is.
Az EU tíz személyt és egy szervezetet szankcionált az Oroszországból irányított hibrid tevékenységek miatt. Az érintettek között több ismert propagandista is szerepel, köztük Anatolij Kuzicsev, Kirill Fjodorov, Roman Antonovszkij és Marija Volonszkaja, a Krimszkaja Gazeta állami lap főszerkesztője. Az Unió szerint ők olyan dezinformációs kampányokban vettek részt, amelyek igazolják az Ukrajna elleni háborút, illetve ellenséges narratívákat terjesztenek Ukrajnával és az ukrán lakossággal szemben.
Szankciók sújtják továbbá Alexandra Jost influenszert, valamint Georgij Sevkunov püspököt, akit az EU az orosz propaganda egyik aktív terjesztőjének tekint. A listára felkerült a Vlagyimir Putyin rendeletével létrehozott Presidential Foundation for Cultural Initiatives alapítvány is.
Az Európai Unió külön intézkedéseket hozott Alexei Navalnij üldözése, megmérgezése és halála miatt. A döntés hátterében Nagy-Britannia, Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia 2026. február 16-i közös nyilatkozata áll, amely szerint Navalnijt 2024 februárjában halálos epibatidin-toxinnal mérgezték meg. A szankciók 15 személyt – bírákat, ügyészeket, rendvédelmi, titkosszolgálati és egészségügyi dolgozókat – érintenek. A listára került az IPJSC NTK vállalat is, amely a moszkvai városvezetéssel együttműködve olyan arcfelismerő rendszert fejlesztett, amelyet a hatóságok ellenzéki aktivisták és békés tüntetők megfigyelésére és letartóztatására használtak.
A Tanács egyúttal egy évvel, 2027. június 23-áig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol 2014-es orosz annektálása miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket. Az Európai Unió továbbra sem ismeri el a két terület Oroszországhoz csatolását, és azt a nemzetközi jog megsértésének tekinti.
Az Európai Tanács márciusban elfogadott, 25 állam- és kormányfő által támogatott állásfoglalása szerint az EU a háború ötödik évébe lépve is rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. A tagállamok hangsúlyozták, hogy az igazságos és tartós béke alapja az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak a tiszteletben tartása, valamint az, hogy a határokat ne lehessen erővel megváltoztatni, az agresszort ne jutalmazzák, és Ukrajna hosszú távú biztonságát megfelelő garanciák védjék.
