Oroszországtól elszakadni döntés kérdése: mit tanulhatunk Moldova EU-integrációjából?

Nem csak az Orbán kormány szennyesének eltakarításában, volt jelentős lépés, hogy a Tisza-kormánynak sikerült politikai megállapodásra jutni az ukrajnai magyar kisebbség jogairól Kijevvel. A megállapodással ugyanis az utolsó politikai akadály is elhárult az érdemi ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megindításának útjából, hétfőn pedig meg is kezdődhettek a tárgyalások.

Moldova pechére az ukrán csatlakozási fejezetek megnyitásának vétója miatt maga is kispadra kényszerült. Bár Orbán Viktor Chisinau csatlakozása ellen nem tiltakozott, így a moldovai csatlakozás papíron mind a 27 EU tagállam támogatását élvezte, a két szomszédos ország tárgyalásait eddig együtt kezelték, így az ukránokkal együtt a moldovaiak is várakozásra lettek kárhoztatva. 

De mi is a helyzet Moldovával?

A közel 2,4 millió lakosú ország Románia és Ukrajna között fekszik. Moldova gazdasága erősen hagyatkozik a mezőgazdaságra, egyik fő exportcikke a bor. A moldávok túlnyomó többsége román anyanyelvű, és a két ország az első és a második világháború között egy államot is alkottak. Azután Moldova a Szovjetunióhoz került, majd 1991-ben a többi szovjet tagállammal együtt függetlenedett. Viszont hosszú ideig maradt az ország orosz függősége, keletről érkezett szinte az összes gáz Moldovába.

Eközben a legtöbb árut is, főként bort, dohányt, gyümölcsöt, zöldséget, cukorrépát, növényi olajakat az orosz piacon értékesítették. Ráadásul egy kvázi orosz szeparatista régió is van az országban, Transznisztria. Így Moldova máig megosztott az EU-párti és az orosz kapcsolatokat favorizáló politikai erők között.

https://hvg.hu/360/20250826_hvg-doina-nistor-interju-moldova-eu-oroszorszag-ukrajna-valasztas-energiafugges

Az orosz–ukrán háború döntéskényszerbe hozta a moldovaiakat, akik azóta több választáson is kinyilvánították, hogy az európai utat választják. Az ország még 2020-ban választotta elnökké az EU-párti Maia Sandut, aki 2024-ben ugyan kis szavazatkülönbséggel, de újra felhatalmazást kapott a választóktól. Szintén 2024-ben tartottak referendumot a moldáv EU-csatlakozásról is, ahol a szavazatok épphogy több, mint 50 százalékával az EU-csatlakozást támogatták a választók. Nem mintha Oroszország ne tett volna meg mindent, hogy ez ne így legyen. Orosz érdekeltségek szervezetten vásároltak szavazatokat mind a választások, mind a referendum előtt, a Facebookon és a TikTokon rendkívül célzott dezinformációs kampányokat finanszírozott a Kreml. A moldovai lakosságot célzó dezinformációs törekvések a mai napig pörögnek, igen főként az orosz ajkú kisebbséget érik el akik jellemzően orosz médiatartalmakat fogyasztanak.

Az orosz befolyásolás folyamatos, a választások előtt, alatt és után is folytatódott, sajnos, ez az új normalitás

– mondta az EUrologus kérdésére Maia Sandu moldáv elnök, akit a Moldáv Befektetési Csúcstalálkozó után kérdeztünk az orosz befolyásról Chișinăuban. Illetve arról is változhat-e a helyzet az EU csatlakozási tárgyalások megnyitása után.

https://hvg.hu/eurologus/20251111_az-orosz-medve-uldozi-ukrajnat-es-moldovat-az-EU-fele

Az én álláspontom az, hogy Oroszországának nincs beleszólása abba, mit csinál Moldova az EU csatlakozási folyamatban

– tette hozzá Marta Kos, a bővítésért felelős európai biztos, aki szintén Moldovában tartózkodott a csatlakozásról szóló bejelentést követő napokban.

Ahogy Sandu és Kos kérdésünkre elmondta, a közvélemény megnyerése nem minden: más, elsősorban védelmi kérdésekben is együttműködésre van szükség az EU és a moldovai kormány között. A két fél jelenleg együttműködik a kibervédelem területén, és Moldovának rendszeresen kell légi támadásokkal is szembesülnie, ugyanis orosz drónok gyakran, és vélhetőleg célzottan sértik meg légterét.

Ghenadie Cojocaru védelmi politikáért felelős kormánybiztos arra emlékeztetett, hogy a lezuhant drónok között több olyan is volt, amelyen fegyverek voltak. Így tehát eddig tényleg csak a szerencsén múlott, hogy halálos áldozata nem volt az orosz légi támadásoknak. 

Ez egy hibrid háború, és Moldova a hibrid háború kísérleti terepe

– mondta Cojocaru, aki azt is elmagyarázta, hogy a háborús készültség és hadviselés rendkívüli kihívás az ország számára. Moldova nagy változásokat és modernizációt eszközölt hadseregében, ami új dolog, hiszen korábban az ország a stratégiai függetlenség jegyében minimális hadsereget és védelmi arzenált tartott fenn. Mára a GDP 0,6%-át költi védelemre Moldova, ami NATO-viszonylatban nem sok, de az ország gazdaságát figyelembe véve a moldáv költségvetésben jelentős.

Egy másik nagy elszakadási pont az oroszoktól a gáz kérdése. Moldova évtizedeken át élvezte az olcsó, messze piaci ár alatti orosz gáz előnyeit. Például Transznisztria közel ingyen kapta az oroszoktól a gázt. Ebből állítottak elő elektromos áramot, amit a moldovai fogyasztók szintén nyomott áron kaptak. Az ország EU-törekvéseinek letörése érdekében az oroszok zsarolásként időről időre elzárják a gázcsapokat. Emiatt mostanra Moldova főként nemzetközi partnerektől, elsősorban Romániából (60%), hozza be a gázt, a szállítások fejlesztéséhez a nyugati irányú hálózatok fejlesztésére is szükség volt.

„Jelenleg közös uniós–amerikai segítséggel új elektromos fővezetéket építünk, energiahatékonyabbá tesszük a lakásokat, és segítjük a legnehezebb helyzetben lévő háztartások energiaellátását. Nem mellékes, hogy a megújuló energia területén is előre törtünk, mostanra az ország elektromos áramfogyasztásának már 25 százalékát tudjuk megújuló forrásokból fedezni – mondta az EUrologusnak Carolina Novac, az ország energiaellátásért felelős kormánybiztosa.

https://hvg.hu/360/20260608_vlad-plahotniuc-kontur

Az oroszoktól való elszakadás és az EU-csatlakozás iránti elkötelezettség a befektetők figyelmét sem kerülte el. A június eleji Moldovai Befektetési Csúcson piaci szereplők, az EU, és a chisinaui kormány összesen 1 milliárd eurónyi befektetésről írtak alá szándéknyilatkozatokat. Ez jelentős azzal összevetve, hogy az ország GDP-je kevesebb, mint 17 milliárd euró. Tehát a megállapodás a GDP közel 6 százalékát hozza be befektetésekben, és ez csak nőni fog, ahogyan az ország közelebb kerül az EU-csatlakozáshoz.

Európa látja a Moldovában rejlő lehetőséget

– emelte ki a csúcstalálkozón Kos.

Moldova a legjobb diák az osztályban, a leggyorsabban haladó tagjelölt

– mondta beszédében Sandu. A moldovai elnök nem túlzott, amikor a csatlakozási folyamat gyorsaságáról beszélt. Moldova csak 2022-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, de azóta meglepő gyorsasággal veszik át EU-konform jogrendet. Orbán csatlakozási blokádja sem tántorította el őket. Amikor az egyeztetések a magyar miniszterelnök vétója miatt elakadtak, informálisan folytatták azokat, így Moldova már sok olyan reformot és jogharmonizációt megvalósított, amelyet a normál esetben az első klaszter megnyitása után, csak most kellene elkezdeniük. Ez persze nem azt jelenti, hogy Moldova van jelenleg a legközelebb az EU-csatlakozáshoz. A Balkánon például Albánia jobban áll a kritériumok megvalósításában, de kicsit lassabban is haladnak.

Kérdéses lehet azonban, végig tudja-e vinni az ország a folyamatot. Sandu két ciklus után a következő elnökválasztáson már nem indulhat, pártja kormányzó többsége szűk, és az oroszok mindent megtesznek, hogy elbizonytalanítsák a moldovai választókat az EU-val kapcsolatban. Így sok múlik a reciprocitáson. A moldovai fél sokat tesz az EU-csatlakozásért, ezt viszont az Uniónak is viszonoznia kell, különben könnyen elveszhet a polgárok optimizmusa.

Ez pedig politikailag nem lesz egyszerű. Az EU tagállamainak számos politikai oka lehet ellenezni a bővítést. Gazdaságilag ott vannak a felzárkóztatási, kohéziós és agrártámogatások, igaz, Moldova túl kicsi, hogy lyukat ejtsen az EU büdzséjén. Nagyobb gond, hogy a csatlakozással kapcsolatos uniós döntésekhez még mindig egyhangúságra van szükség a tanácsban. Márpedig a már meglévő tagállamok lehet, hogy nem akarják kockáztatni, hogy még több ország beleegyezésére legyen szükség. Egyelőre azonban Moldova jó példája annak, hogy ha egy ország eldönti, hogy az EU-csatlakozást választja, ezt meg tudja valósítani még akkor is, ha előzőleg sok szálon kötődött Oroszországhoz, ha hajlandó ezen politikai és gazdasági szorításon lazítani.

Nyitókép: Maia Sandu. Fotó: Sébastien Bozon / Pool / AFP

A cikk a Pulse nemzetközi újságírói együttműködés keretében íródott az EU Neighbourhood East program támogatásával. Szerző: Moravecz Kata (EUrologus, Chisinau, Moldova)