Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a partnerség ugyanúgy integrálja Ukrajna védelmi gazdaságát az Európai Unióba, ahogyan korábban a közös piac épült fel. A Bizottság célja a védelmi beszerzésekre és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályok gyors összehangolása, az együttműködést akadályozó korlátok lebontása, valamint a közös vállalatok létrehozásának ösztönzése.
Közös ipari erőnket közös biztonságunk szolgálatába állítjuk
– fogalmazott. A partnerség egyik legfontosabb eleme, hogy 2026 végéig közös uniós–ukrán drón- és drónelhárító rendszerek gyártását kívánják beindítani. A cél a harctéren már bizonyított technológiák gyors tömeggyártása, amelyek alkalmasak drónok és rövid-közepes hatótávolságú rakéták elleni védekezésre. A Bizottság szerint ez kiszámítható környezetet teremt a hadiipari beruházások számára mind Ukrajnában, mind az Európai Unióban.
https://hvg.hu/gazdasag/20260618_egyesult-kiralysag-drongyartas-finanszirozas-ukrajna-befagyasztott-orosz-vagyon
A tervek ennél is tovább mennek: 2028-ra a felek a ballisztikus rakéták elleni elfogórakéták közös fejlesztését és gyártását is el kívánják indítani. Emellett az együttműködés kiterjed a tüzérségi lőszergyártásra és más kulcsfontosságú hadiipari beszállítói láncokra is.
A most elindított EU–Ukrajna drónmegállapodás az európai ipari kapacitást kapcsolja össze az ukrán harctéri tapasztalatokkal. Az együttműködés alapját ukrán és európai vállalatok közös vállalkozásai jelentik majd, amelyek a következő generációs drónok és drónelhárító rendszerek fejlesztésén dolgoznak. Az Európai Bizottság szerint ezzel egyszerre erősödik Ukrajna védelmi képessége és Európa saját katonai felkészültsége.
A digitális szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök, Henna Virkkunen szerint Ukrajna nemcsak Európa jövőjének, hanem biztonságának is része. Úgy fogalmazott: a drónmegállapodással az Európai Unió a politikai szolidaritást konkrét együttműködéssé alakítja. Hangsúlyozta, hogy a folyamat kétirányú: miközben Európa segíti Ukrajnát a védekezésben, az uniós ipar felbecsülhetetlen értékű, harctéri körülmények között szerzett tapasztalatokhoz és kipróbált technológiákhoz jut, amelyek békeidőben nem lennének megszerezhetők. Szerinte ez egyszerre erősíti Európa technológiai fölényét, ipari kapacitását és jövőbeli védelmi felkészültségét.
A kezdeményezéshez 19 alapító vállalat csatlakozott. Az uniós cégek között szerepel többek között a horvát ORQA, a spanyol Indra Group, az olasz Fincantieri, a lengyel WB Group, a német Quantum Systems és a francia Delair, míg ukrán részről olyan dróngyártók vesznek részt, mint a Skyfall Industries, a Tencore vagy a Vyriy Industry. Az első hivatalos találkozót szeptemberben tartják Brüsszelben.
https://hvg.hu/vilag/20260608_nato-vadaszgep-dron-leloves-lettorszag
A Bizottság ezzel párhuzamosan újabb egymilliárd eurót utalt át Ukrajnának drónbeszerzések finanszírozására. Ez a második kifizetés abból a hatmilliárd eurós első részletből, amelyet a 90 milliárd eurós Ukrajna Támogatási Hitel keretében kifejezetten drónok beszerzésére különítettek el. Június végén a Bizottság már 3,2 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást és további 3,9 milliárd eurót folyósított ugyanezen program részeként drónokra.
A Bizottság már elfogadott egy 10 milliárd eurós finanszírozási tervet, amely a következő időszakban további drónok, rakéták és vadászgépek beszerzését támogatja. Ezzel Brüsszel szerint hosszú távon is megerősíthető Ukrajna védelme, miközben felgyorsul az európai védelmi ipar fejlesztése.
Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az ukrajnai frontvonalak mára a modern hadviselés laboratóriumává váltak, az ukrán fejlesztők pedig a világ legjobbjai közé tartoznak. Ezért úgy véli, hogy a közös kutatás, fejlesztés és gyártás Ukrajnával „a legokosabb módja” Európa védelmi képességeinek megerősítésének. Hozzátette: az uniós finanszírozás és a légvédelem, valamint a drón- és drónelhárító technológiák területén folyó közös munka mellett arra is szükség van, hogy a vállalatok közvetlenül együttműködhessenek egymással, amit az Európai Unió évről évre egyre intenzívebben támogat.
További fontos lépés, hogy Ukrajna teljes jogú résztvevővé vált az Európai Védelmi Alapban (European Defence Fund – EDF) és az Európai Védelmi Ipari Programban (EDIP). Ennek köszönhetően ukrán vállalatok is részt vehetnek uniós finanszírozású hadiipari kutatás-fejlesztési projektekben európai partnerekkel közösen. A 2021 és 2027 közötti időszakban az Európai Védelmi Alap 7,3 milliárd eurós költségvetéssel támogatja a közös védelmi fejlesztéseket.
Ursula von der Leyen immár tizenegyedszer látogatott Kijevbe az orosz teljes körű invázió kezdete óta. A Bizottság szerint látogatásának középpontjában az ukrán légvédelem megerősítése, a drón- és rakétatámadások elleni védekezés támogatása, valamint az európai és ukrán hadiipar egyre szorosabb összekapcsolása állt.
A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy az EU és a tagállamok az orosz invázió kezdete óta összesen 216,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának és az ukrán lakosságnak, ebből 3,8 milliárd euró az Oroszországhoz köthető befagyasztott állami vagyon hozamából származott. A 2026-ban létrehozott, legfeljebb 90 milliárd eurós Ukrajna Támogatási Hitelből az idei évben összesen 45 milliárd euró áll rendelkezésre, amelyből 28,3 milliárd eurót közvetlenül Ukrajna védelmi ipari kapacitásainak fejlesztésére fordítanak.
