Friss hírek

-
„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.


-



-



-
Zelenszkij: Az oroszok néha kivégzik az észak-koreai bajtársaikat

Zelenszkij: Az oroszok néha kivégzik az észak-koreai bajtársaikat

Volodimir Zelenszkij szerint ha Kína valóban arra törekszik, hogy ne szélesedjen ki az ukrajnai háború, akkor most befolyást kellene gyakorolnia Észak-Koreára, amelynek katonái súlyos veszteségeket szenvednek el a kurszki régióban, ahol gyakorlatilag védtelenül harcolnak az orosz erők mellett.


„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.


-




-



„Nem hívtak el a castingra, úgyhogy azt mondtam, nem lesz műtét”

„Nem hívtak el a castingra, úgyhogy azt mondtam, nem lesz műtét”

Hogy Major Erik generációja egyik legjobb színésze, az is jelzi, hogy háromszor is jelölték a legígéretesebb pályakezdő díjára, és idén meg is nyerte a Színházi Kritikusok Céhe elismerését. A Radnóti Színház színészével bűnöző édesapja örökségéről, szeretetlenségről és arról is beszélgettünk, miért érezte úgy, visszaadhatja élete egyik legfontosabb főszerepét.


-


Hasbeszélő: Majdnem elbagatellizált ebéd egy patinás budai villában

Hasbeszélő: Majdnem elbagatellizált ebéd egy patinás budai villában

Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen egy patinás budai villában.


-


Megyeri Zsuzsanna: A saját viaskodó énünkkel szemben is türelmesnek kell lennünk

Megyeri Zsuzsanna: A saját viaskodó énünkkel szemben is türelmesnek kell lennünk

„Hogyan lesz darabokból egész?” – ez az alcíme Megyeri Zsuzsanna új könyvének, a Családi kirakósnak, amely 18 mozaikcsalád történetén keresztül mesél arról, milyen sokféle is tud lenni egy család. A pszichológus-családterapeutát a családi szövetségről, a tagok egymáshoz való viszonyáról, alkalmazkodásáról, illetve az ideális karácsonyról kérdeztük.



Nyolc emberenként van egy, aki valóban szereti a savanyú ízt

Nyolc emberenként van egy, aki valóban szereti a savanyú ízt

Korábban mostohagyereknek számított a savanyú íz, a kutatások az édes és a sós ízre adott reakciókkal foglalkoztak. A savanyú íz általános megítélése negatív: „mintha citromba haraptál volna”, szól a mondás. Egy új vizsgálat viszont kiderítette, hogy ez egyáltalán nincs így, vannak, akik kifejezetten előnyben részesítik a „savanyúságokat”, és egyáltalán nincsenek kevesen.


-
Hangot ad a néma tömegeknek: Csalog Zsolt dokuportréi hajléktalanokat, gulág-túlélőket, csalódott munkásokat mutattak be a Kádár-korban

Hangot ad a néma tömegeknek: Csalog Zsolt dokuportréi hajléktalanokat, gulág-túlélőket, csalódott munkásokat mutattak be a Kádár-korban

Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk első része.




Amikor a magyar vasutat irigyelte az egész világ: az Árpád sínautóbusz története

Amikor a magyar vasutat irigyelte az egész világ: az Árpád sínautóbusz története

Bár ma elképzelni is nehéz, volt időszak, amikor a MÁV szolgáltatása egyet jelentett a kényelemmel és a pontossággal. A 90 évvel ezelőtt induló, Budapest és Bécs között közlekedő Árpádnál ma is csak 20 perccel gyorsabbak a Railjetek, sikerét pedig jól mutatja, hogy Egyiptom és Argentína is rendelt belőle. A típus története később is fordulatos volt: a megszálló szovjet hadsereg használta szalonkocsinak, később pedig nosztalgiajárműként született újjá.


-