Budapesten a legdrágább lakást bérelni a keresetekhez viszonyítva egész Európában
A The Economist úgynevezett Carrie Bradshaw-indexe szomorú első helyet osztott ki a magyar fővárosnak.
Nagy forgalommal, de továbbra is stagnáló bérleti díjakkal indult az év a budapesti albérletpiacon: amíg a bérlők egyre kevesebbet hajlandók fizetni, a bérbeadók alig engednek áraikból. Januárban a keresleti átlagár 212 ezer, míg a kínálati 248 ezer forint volt, így immár 17 százalékosra nyílt közöttük az árolló, ez a különbség közel háromszorosa annak, mint amit tavaly januárban tapasztalhattunk – állapítja meg legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo.
Az év első hónapjaiban jellemző kiugró kereslet a Rentingo szerint jellemzően három tényezőnek köszönhető:
- karácsony és év vége során sokan döntenek el- vagy összeköltözésről, ami az év elején megjelenik a piacon és növeli a keresletet
- januártól számos munkavállaló bére emelkedik, ami javítja a bérlők anyagi helyzetét és fokozhatja a lakáskeresési kedvet.
- január végén, február elején hazai és külföldi hallgatók lépnek be a piacra az új szemeszter kezdete előtt, tovább erősítve a keresletet.
Szemben a sokéves tapasztalattal, idén a külföldi egyetemisták dömpingje már elmaradt, aminek hatására a bérbeadók továbbra sem tudják emelni a bérleti díjakat, és kifejezetten stagnál a piac.
Ugyan továbbra is jelentős számú külföldi diák tanul Magyarországon, de ők a különböző hazai programok segítségével (Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, Stipendium Hungaricum) a teljes képzést itt végzik. Az Erasmus-program keretében jellemzően egy vagy két szemesztert itt töltő, és a bérlők átlagos keresleti árszintjét felfelé húzó külföldi hallgatók száma viszont jelentősen visszaesett, és azok a lakástulajdonosok, akik ezekre a diákokra specializálódtak, most a hazai bérlőket célozzák meg, ami miatt bővült a fővárosi bérlakáspiac elérhető kínálata.
