Tetszett a cikk?

Az utóbbi fél évben duplájára emelkedett az iraki államkötvények piaci árfolyama, annak ellenére, hogy az iraki rezsim több mint egy évtizede nem teljesíti a fizetéseket. A befektetők szerint Szaddám Huszein eltávolításával az új iraki kabinet elkezdi majd a hitelek törlesztését, így a kötvények árfolyama akár a duplájára is ugorhat - adja hírül a Bloomberg.

Tavaly szeptemberben a névérték mindössze 8 százalékáért cserélt gazdát a 62 milliárd dolláros iraki államadósságot megtestesítő államkötvények egy része, azaz a befektetők alig 8 centet voltak hajlandóak adni egy 1 dolláros tartozást megtestesítő értékpapírért. Az azóta eltelt fél évben azonban duplájára, 16 százalékra emelkedett annak a 11 milliárd dolláros államkötvénynek az értéke, amellyel a befektetők a nemzetközi értékpapírpiacokon kereskednek - hívta fel a figyelmet a jelenségre a Bloomberg.
A pénzemberek úgy gondolják, Szaddám Huszein távozása után az új iraki rezsim elkezdi ismét visszafizetni az ország adósságait, hiszen az iraki gazdaság talpraállításához nemzetközi tőke kell. A külföldi befektetők azonban nem mennek olyan országba, amely nem fizeti vissza a felvett kölcsönöket. Az iraki államkötvények annak az 51 milliárd dolláros piacnak a részét képzik, amelyet a nem teljesítő adósok alkotnak, azok az államok vagy cégek, amelyek nem fizetik vissza adósságaikat a hitelezőiknek. Ide tartoznak az Egyesült Államok által szankcionált országok, Kuba, Észak-Korea és Líbia államkötvényei is. A iraki kötvények árfolyamemelkedése azt mutatja, hogy a befektetők a korábbinál optimistábban ítélik meg az ázsiai ország adósságrendezését.
"A kötvények árfolyama akár meg is duplázódhat" - nyilatkozta a Bloombergnek Richard Segal, egy londoni brókercég elemzője. A befektetők szeme előtt Vietnam példája lebeg: az ázsiai ország kötvényeivel az amerikai embargó alatt, 1991-ben még csupán 4 százalékos árfolyamon kereskedtek. Öt évvel később, az amerikai szankciók feloldása után a kurzus 80 százalékra emelkedett, azaz az ügyes befektetők meghússzorozhatták vagyonukat. Az iraki kötvényekkel azonban amerikaiak hivatalosan nem kereskedhetnek - figyelmeztet az Egyesült Államok Államkincstára -, hiszen az ország bojkott alatt van. Az ígéretes, ám még mindig nagyon kockázatos piacot így európai befektetési cégek és külföldön bejegyzett, amerikai érdekeltségű vállalatok dominálják.
A '80-as évek során a nyugati államok többsége támogatta Szaddám Huszein rendszerét, számos pénzintézet nyújtott hitelt az iraki rezsimnek. Irak minden lakosára ma már fejenként 2600 dolláros adósság jut, ezzel az ország a második legeladósodottabb állam a földön egy főre számítva, Argentína után, ahol ez a mutató meghaladja a 4000 dollárt.
Elemzők elismerik ugyan, hogy az iraki gazdaság rendbetételéhez elengedhetetlen lesz az ország adóssághelyzetének rendezése, de egyben figyelmeztetnek is: ez nem biztos, hogy a lejárt hitelek készpénzben történő törlesztését jelenti majd. Sokkal valószínűbb, hogy az új kormány a hitelek átütemezését kéri majd, így hiába a nagy haszon ígérete, iraki állampapírokat vásárolni még mindig nagyon kockázatos.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!