Tetszett a cikk?

Az európai uniós csatlakozás következményeként Magyarországon 2003-2006 között a bruttó hazai termék (GDP) évente átlagosan 0,8 százalékkal gyorsabban nőne, mint a közösségből való kimaradás esetén; a csatlakozás miatt a növekedés üteme 2004-től minden évben elérheti a 4 százalékot - áll a GKI által, kormányzati megrendelésre készített tanulmányban.

A Miniszterelnöki Hivatal felkérésére a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. 2003. februárjában elemzést készített az EU-csatlakozás Magyarországra gyakorolt középtávú gazdasági-társadalmi hatásairól. A GKI által hétfőn kiadott összefoglaló szerint, ha Magyarország kimaradna az EU-bővítéséből, a gazdaság növekedése egyetlen évben sem haladná meg a 3,3 százalékot a vizsgált időszakban.
A kutatók a hatásvizsgálat során két lényegesen különböző változatot hasonlítottak össze: Magyarország 2004. május 1-jén kilenc további országgal együtt belép az EU-ba, illetve Magyarország nélkül, csak a kilenc állam csatlakozik az unióhoz. Az összefoglaló szerint a beruházások - az integráció esetében - évente több mint 9 százalékkal emelkedhetnek, míg a kimaradás csak 4-5 százalékos bővülést tenne lehetővé. A különbség évi 200 milliárd forinttal több beruházás - áll az összefoglalóban.
A felmérés szerint, ha Magyarország csatlakozik az unióhoz, az infláció csökkenése és a lakosság fogyasztásának növekedése erőteljesebb lesz. A GKI számításai szerint az ország a csatlakozással 2004-2006 között a közösségi költségvetésből összesen nettó 1,4 milliárd euró forráshoz jut. A külföldi tőke beáramlása az erősödő bizalom hatására növekedhet, a nettó működőtőke-beáramlás elérheti az évi 1,5-2 milliárd eurót. Kimaradás esetén azonban nemcsak az EU-transzferek maradnának el és mérséklődne csaknem a felére a működő tőke beáramlása, de kedvezőtlen esetben tőkekivonásra is számítani kellene. Ez a tőkekivonás látványos romlást okozna mind az államháztartási, mind a fizetési mérlegben. Ha Magyarország kimarad a bővítésből, nem remélhető jelentős javulás az életkörülményekben, az infrastrukturális szolgáltatások színvonalában, a környezet védelmében, a termelésben felhasznált technológiákban és a nemzetközi versenyképességben. "A várakozások romlása és az ebből fakadó - szélsőséges esetben akár pánikszerű - reakciók igen súlyos társadalmi-gazdasági válságot is kiválthatnak" - állapítja meg a kutatóintézetek felmérése. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!