Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A lépéssel a központi bank azt szerette volna elérni, hogy a forint utóbbi két hónapban tapasztalt erősödése megálljon és a magyar valuta a 250-252 forint/eurós sávban stabilizálódjon – mondta a hvg.hu-nak Barcza György, az ING Bank elemzője.
A jegybanki beavatkozás nélkül a forint néhány héten belül 250 forint/eurós áfrolyam alá erősödött volna, néhány hónapon belül pedig elérhettük volna, hogy a forint 245-247 euróba kerül. Az MNB viszont szerette volna elkerülni ezt az öngerjesztő erősödési folyamatot, és azon a szinten megtartani a forintot amely nem csak az inflációs célnak, de a gazdasági növekedés fenntartásának is megfelel.
Ha viszont a jegybank nagyobb kamatcsökkentést hajt végre, azt az ellenkező irányba indíthatta volna el a forintot és esetleg a leértékelési várakozások kerülhettek volna előtérbe. Ezért az MNB óvatosan, a lehető legkisebb lépést tette meg – vélekedik Barcza György, aki nem számít arra, hogy a forint ettől a lépéstől átváltana egy gyengülő pályára. A jegybank ugyanis pontosan ezt akarta elkerülni azzal, hogy akkor lépett, amikor a legkevésbé várta bárki is. Ez a stratégia úgy tűnik, eddig bejött. Az euróval délelőtt is 252,90-253,70 forint közötti sávban kereskedtek, és ez délután sem változott.
Ha valamilyen váratlan esemény - például egy nem várt zloty gyengülés - nem zavarja meg a piacot, a magyar gazdaság lassú talpraállásával egyidejűleg, a jegybank is 2-3 havonta 25-50 bázispontos csökkenésekkel fogja visszafogni a forint erősödését. Év végére így a mostani 12,25 százalékos jegybanki alapkamat helyett 9,5 százalékra számít az ING Bank.
A magyar valuta - a spekulációs vásárlások miatt - hajlamos túl messzire menni, ha valamilyen irányba elindul. Magyarországon azonban ez a folyamat sokkal gyorsabban zajlik le, mint más országokban. Ennek az az oka, hogy a magyar államkötvény állománynak 45 százaléka van a külföldiek kezében. Ez az arány a lengyelországinak háromszorosa, a szlovákiainak négyszerese, Csehországban pedig a külföldiek aránya minimális az állampapírpiacon – jellemezte a helyzetet Barcza.
A jegybanki beavatkozás nélkül a forint néhány héten belül 250 forint/eurós áfrolyam alá erősödött volna, néhány hónapon belül pedig elérhettük volna, hogy a forint 245-247 euróba kerül. Az MNB viszont szerette volna elkerülni ezt az öngerjesztő erősödési folyamatot, és azon a szinten megtartani a forintot amely nem csak az inflációs célnak, de a gazdasági növekedés fenntartásának is megfelel.
Ha viszont a jegybank nagyobb kamatcsökkentést hajt végre, azt az ellenkező irányba indíthatta volna el a forintot és esetleg a leértékelési várakozások kerülhettek volna előtérbe. Ezért az MNB óvatosan, a lehető legkisebb lépést tette meg – vélekedik Barcza György, aki nem számít arra, hogy a forint ettől a lépéstől átváltana egy gyengülő pályára. A jegybank ugyanis pontosan ezt akarta elkerülni azzal, hogy akkor lépett, amikor a legkevésbé várta bárki is. Ez a stratégia úgy tűnik, eddig bejött. Az euróval délelőtt is 252,90-253,70 forint közötti sávban kereskedtek, és ez délután sem változott.
Ha valamilyen váratlan esemény - például egy nem várt zloty gyengülés - nem zavarja meg a piacot, a magyar gazdaság lassú talpraállásával egyidejűleg, a jegybank is 2-3 havonta 25-50 bázispontos csökkenésekkel fogja visszafogni a forint erősödését. Év végére így a mostani 12,25 százalékos jegybanki alapkamat helyett 9,5 százalékra számít az ING Bank.
A magyar valuta - a spekulációs vásárlások miatt - hajlamos túl messzire menni, ha valamilyen irányba elindul. Magyarországon azonban ez a folyamat sokkal gyorsabban zajlik le, mint más országokban. Ennek az az oka, hogy a magyar államkötvény állománynak 45 százaléka van a külföldiek kezében. Ez az arány a lengyelországinak háromszorosa, a szlovákiainak négyszerese, Csehországban pedig a külföldiek aránya minimális az állampapírpiacon – jellemezte a helyzetet Barcza.
