Hétfőn Gerhard Schröder német kancellár is nehezményezte, hogy Kelet-Európában terjed a társasági adó csökkentése, és emiatt ott az infrastrukturális fejlesztésekre nincs pénz EU-támogatás nélkül. Ha azt hiszik, hogy miközben Svédországban, Finnországban és Dániában magas adókat szabunk ki, utána elküldjük a pénzt Kelet-Európába, hogy az ottani gazdagoknak ne kelljen adót fizetniük, nos, ez nem képzelhető el - idézte a Göran Persson svéd miniszterelnököt kedden a Finnországban megjelenő svéd Hufvudstadsbladet című lap. Ilyen ország Észtország és bizonyára Lengyelország is - mondta Persson.



Az érintett kelet-európai országokban a társasági és más adók csökkentését a gazdasági növekedés érdekével magyarázzák, rámutatva egyszersmind - amint Leszek Miller lengyel miniszterelnök tette éppen kedden -, hogy nagy lépéseket kell megtenniük, ha legalább 15-20 éven belül be akarják hozni a lemaradást Európa nyugati felétől.



Lengyelországban a személyi jövedelemadó 19, 30, illetve 40 százalékos. Lettországban egy személyi jövedelemadó-kulcs van, 26 százalékos, a kormány ezt 20 százalékra akarja csökkenteni. Szlovákiában az idén vezették be az egységes, egykulcsos 19 százalékos rátát a személyi jövedelemadóra, a társasági adóra és az áfára egyaránt. Svédországban 30-tól 60 százalékig terjed a személyi jövedelemadó kulcsa.



Az új EU-tagok valamennyien a közös költségvetés nettó támogatottjai lesznek. Náluk a társasági adókulcsok átlaga 20 százalék alatt van, míg a mostani EU-ban az átlag meghaladja a 30 százalékot. (MTI)