Tetszett a cikk?

Azonnali fellendülésre nem, de a következő tíz év során öt-tíz százalék közötti többletnövekedésre lehet számítani az EU-hoz csatlakozó közép-európai országokban – áll az Economist Corporate Network tanulmányában.

Már csak néhány hét van hátra, de még mindig nehéz felmérni az EU kibővítésének várható hatását a gazdasági növekedésre és a vállalati szféra eredményeire. Az Economist Corporate Network az Ernst & Young és az Oracle támogatásával készített tanulmánya viszonyítási alapot kínál a csatlakozóknak Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország példája alapján.

A tanulmány szerzői szerint sok múlik azon, hogy miként követhetik az új közép-európai tagállamok az ír példát, amikor 2004 májusában csatlakoznak az EU-hoz, és hogyan kerülhetik el a csatlakozás kínálta lehetőségekkel rosszul élő Görögország sorsát.



Három világos tanulság biztosan levonható:

1. Az EU-tagság segíthet a felzárkózásban, de a siker legfontosabb feltétele a szigorú gazdaságpolitika és a munkaerő javuló termelékenysége.

2. Lehet, hogy sokáig kell várni, amíg beérnek a csatlakozás gyümölcsei: Írország most ugyan sikeres, de húsz évbe telt, amíg az első komolyabb előnyök jelentkeztek. Egészen addig a kormányok azoknak az alapoknak a megteremtésével foglalkoztak, amelyek a kiugrást lehetővé tették: rugalmas oktatási rendszer, társadalmi konszenzus, üzletbarát környezet és javuló infrastruktúra.

3. Hogy mikor következik be az ugrásszerű növekedés, az nagyrészt külső tényezőkön múlik: egységes piac, monetáris unió, a nemzetközi gazdaság helyzet valamint a vállalati beruházási stratégiák alakulása.



Az EU-csatlakozás Közép-Európában nem eredményez majd azonnali fellendülést úgy, mint Spanyolországban és Portugáliában történt, azonban a következő tíz év során, ahogy az új tagországok egyre inkább integrálódnak az egységes európai piacba, öt-tíz százalék közti többletnövekedés várható.

Közép-Európa néhány tekintetben követheti az ír modellt egy olyan hosszabb távú felzárkózási stratégiával, amelynek alapja a külföldi beruházók vonzása és megtartása. Azonban Írország példája azt is mutatja, hogy az igazi felzárkózás és konvergencia a több évtizeden át tartó, folyamatos és következetesen erőteljes növekedés eredménye, nem pedig egy néhány évig tartó fellendülésé.

Közép- és Kelet-Európa nem fogja Görögország példáját követni, mert a térség országai már most sokkal jobban integrálódtak az európai gazdaságba. A görög példa azonban jól mutatja, mennyire fontos a makroökonómiai stabilitás, az elzárkózás elutasítása ahhoz, hogy az uniós tagság valóban növekedést hozzon. (A csatlakozáskor hatalmon volt görög kormány nem volt hajlandó együttműködni Brüsszellel, csak a támogatási pénzeket vette fel) .

Az EU-alapok hosszú távon eredményesen szolgálják az üzleti környezet és az életszínvonal javítását. A vállalatok többsége számára azonban a következő néhány év távlatában nem jelentenek komoly kézzel fogható hasznot. Az EU-finanszírozás bevonásával csak az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó ágazatokban – mint az informatika, az építőipar és a környezetvédelmi technológiák – kínálkoznak majd azonnali lehetőségek a vállalatok tevékenységének és piaci részesedésének bővítésére

Nőni fog a tőkekivitel

Az uniós csatlakozás a következő tíz év során a kereskedelmi forgalom jelentős bővülését eredményezi majd a vámhatárok eltörlésének, az egységes piaci szabályozásnak és az alacsonyabb külső vámoknak köszönhetően. A legfontosabb közvetlen hatások a más közép- és kelet-európai tagországokkal, valamint az Oroszországgal folytatott kereskedelemben lesznek tapasztalhatók, de a következő tíz évben a kereskedelem Európa-szerte hozzáigazodik majd az egységes Európa új realitásához.

A csatlakozás után nem nőnek meg ugrásszerűen a közvetlen külföldi beruházások (FDI) , de a privatizáció lezárultával, a felvásárlási és fúziós tevékenységek fokozódásával megváltozik a jellegük. A beáramló tőke egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket célozza majd, és lassan a tőkekivitel szintje is felnő az FDI-hez.

A vállalatok többsége számára a bővítés nem fogja ugrásszerűen megnövelni az értékesítési volument. Egyes vállalkozásoknak előnyös lesz az EU-alapok hozzáférhetősége és a külföldi beruházók folyamatos érdeklődése. Azonban a fogyasztói cikkeket gyártó cégek és a gyógyszeripar inkább az árak csökkentésére irányuló fokozódó nyomást fogja érzékelni, így az eladások várhatóan stagnálni fognak. A fogyasztók elkölthető jövedelme hosszú távon nőni fog, de nem olyan gyorsan, mint a GDP.



A bérek nem érik el a spanyol színvonalat

A bérköltségek továbbra is gyorsabb ütemben nőnek majd, mint Spanyolországban és Portugáliában, de az átlagbérek 15 év távlatában is alacsonyabbak maradnak mint Spanyolországban (és valószínűleg alatta maradnak a portugál szintnek is).

Közép- és Kelet-Európában a csatlakozás és az euró bevezetésére irányuló erőfeszítések hatására növekvő árak gyorsabban közelítik majd a többi ország árszínvonalát. A belföldi szolgáltatások és élelmiszerek ára nőni fog, de a márkás nemzetközi termékek többsége olcsóbb lesz.

Mivel az euró korai bevezetése kevesebb előnnyel és több nehézséggel járhat, a közép- és kelet-európai országok valószínűleg csak 2009–2010 körül térnek majd át az euróra.



Nem lesz nyugat felé tartó munkásáradat

A csatlakozás után az unió többi országát nem fogják elárasztani a közép- és kelet-európai munkavállalók. Egy rugalmas átmeneti időszak keretében a munkaerőpiacot hét éven át korlátozzák. Spanyolországhoz és Portugáliához hasonlóan az EU-tagság ténye már önmagában is csökkenti a migrációs nyomást, hiszen megnő a bizalom az ország jövője iránt. (ECN)

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Bíróság elé állt az izraeli miniszterelnök

Bíróság elé állt az izraeli miniszterelnök

Gyorsan csökken New Yorkban a Covid-19-halálesetek száma

Gyorsan csökken New Yorkban a Covid-19-halálesetek száma

72 ezer forint pluszért máris megoldható, hogy ne üljenek ön mellett a repülőn

72 ezer forint pluszért máris megoldható, hogy ne üljenek ön mellett a repülőn