Minden 500 millió eurót meghaladó ügyletet a nemzeti, 5 milliárd feletti vételeket a brüsszeli hatóságnál kell bejelenteni. A német versenyhivatalnak négy hónap áll rendelkezésére, hogy elbírálja a fúzió versenyjogi tisztaságát. Közben a brit sajtó úgy értesült, hogy a London Stock Exchange (LSE) január végéig szándékozik bejelenteni az egyesülést - a partnert nem nevezték meg.

Mint ismeretes, az LSE menedzsmentje elutasította a Deutsche Börse decemberi első ajánlatát, de nem zárkózott el a további tárgyalásoktól. Nyilvános ajánlattételre eddig egyik tárgyalópartner részéről sem került sor, de a Deutsche Börse nagyobb áldozatra is hajlandónak mutatkozott a londoni tőzsde Euronext előli megszerzése érdekében.

Londoni hírek szerint a rivális francia Euronext 1,4 milliárd eurós készpénzes ajánlattal szállt ringbe, de a Deutsche Börse akár másfél milliárdig is elmegy a győzelem érdekében. Mindkét ajánlattevő tárgyalt Londonban a múlt hét végén; s a licit ezen a héten folytatódik.

A szakszervezet is beleszól?

A német pénzügyminisztérium és a kormány támogatja az ügyletet. A Deutsche Börse vezetői az angol tárgyalófélnek ugyan azt ígérték, hogy a tőzsdeszövetség központja Londonban lenne, a szövetségi kormány azonban továbbra is Frankfurtot preferálja székhelyül, ezért London a City európai pénzügyi központ státusának elvesztésétől tart.

A legújabb verzió szerint kompromisszumos megoldásként az új tevékenységért felelős elnökség Londonban székelne. Ez viszont a német szakszervezet nemtetszését váltotta ki, mivel így 300 munkahely Nagy-Britanniába települne át.

Fogy a türelem

Ugyancsak londoni hír, hogy Werner Siefert, a Deutsche Börse ügyvezetője egyre türelmetlenebb, mióta a London Stock Exchange december közepén elutasította a németek részvényenkénti 530 pennys ajánlatát, és karácsonyi szünetet is tartott a tárgyalásokban. Siefert indokolatlanul lassúnak tartja a tárgyalási folyamatot és bosszantja, ahogy az LSE menedzsmentje az ügyet kezeli.

Brit sajtóértesülések szerint Siefert még azt is fontolgatja, hogy kivonul a folyamatból, és közvetlenül a részvényesekkel kezd tárgyalást. Ők viszont attól tartanak, hogy a fúzió következtében a Deutsche Börse monopolhelyzetbe kerülhetne, ami sértené a LSE részvényeseinek érdekérvényesítő képességét, például az ügyleti díjak megállapításakor.