A GKI 2004 végén kérdőíves reprezentatív felmérést készített arról, hogy a háztartások mibe kívánják fektetni megtakarított pénzüket. A felmérés 1000 háztartás kikérdezésén alapult – mondta el Kopik Tamás kutatásvezető.

A felmérésbe bevont háztartások 56 százaléka képtelen megtakarítani, feléli összes jövedelmét. A háztartások további 15 százaléka ugyan nem költi el az összes jövedelmét, de úgy nyilatkozott a felmérés során, hogy megtakarításait nem kívánja semmibe se befektetni. További 12 százalék a kérdezőbiztosok által felsorolt befektetési formák egyikét sem választotta. Ennek oka valószínűleg az, hogy ezek a háztartások nem tervezik előre befektetéseiket.

A felmérés szerint a mintába bevont háztartásoknak csupán 17 százaléka tekinthető tudatos befektetőnek, ők azok, akik előre megtervezik megtakarításaik sorsát. A megtakarítási formák kedveltségi listáját a továbbra is a banki betét vezeti. A legalább egy formába fektetők több mint háromnegyede választotta ezt a lehetőséget a felmérés során.

Ezen belül az éven belüli lekötés aránya kétszerese az egy éven túli lekötésnek. A többi formát közel azonos arányban választották a megkérdezettek. A tudatosan döntő háztartások 13 százaléka fektet befektetéshez kötött biztosításba, 12 százaléka választotta a rövid lejáratú állampapírokat (kincstárjegyet), 9 százalék a hosszabb lejáratú állampapírokat (államkötvényeket). Devizában 9 százalék tartja pénzét, 11 százalék részvényben, vagy vállalati kötvényben tartja megtakarításait.

A magyar megtakarítások szerkezete még jelentősen eltér a fejlettebb pénz- és tőkepiacú országokétól – állapítja meg a kutatás. 2004 végén a banki betétek aránya a magyar háztartások megtakarításán belül meghaladta a 40 százalékot. A fő különbség a megtakarítások időhorizontjában van ugyan, de a külföldi háztartások portfoliójában nagyobb arányt képviselnek a részvények, kötvények, valamint a befektetési és ingatlan alapok is.