szerző:
hvg.hu

Régiós szinten is kimagaslóan sokba kerül az élőmunka Magyarországon – derül ki az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég szakértőinek a hvg.hu számára készített összeállításából. Hazánkban minden egyes forint, amelyet a munkaadó nettó jövedelemként alkalmazottjának kifizet, mindent összeadva 2 forint 20 fillérjébe kerül.

Közgazdasági törvényszerűség, hogy a befektetők beruházási döntéseiknél a profitjukat veszik elsősorban figyelembe. Munkaerő-igényes iparágakban (mint például az elektronikai termékek gyártása vagy a szolgáltató központok) a foglalkoztatás teljes költsége a döntő.

A gazdaságban tapasztalható erős verseny miatt minden résztvevő folyamatosan költségei csökkentésére törekszik. Nyilván ezzel ellentétes trend a hazai bérszínvonal lassú emelkedése. Bizonyára számos befektető fog költséggazdálkodási megfontolásokból olcsóbb országokba települni, mint ahogy erre az eddigiekben is láttunk példát. Emiatt lényeges, hogy Magyarország versenyképes maradjon a bérköltségek vonatkozásában is.

Drágák vagyunk

A bérköltséget két dolog határozza meg alapvetően. Az egyik az általános bérszínvonal, azaz, hogy egy adott munkakör betöltésére mennyiért lehet embert találni a munkaerőpiacon. A másik, hogy mennyi közteher rakódik egységnyi munkabérre. Nyilván az államnak az első tényező tekintetében korlátozott, és csak indirekt eszközei vannak a költségek befolyásolására, ellenben a közterheket illetően elsősorban és közvetlenül az állam tudja befolyásolni a vállalkozások költségeit.

Az alábbi táblázat bemutatja Magyarország, és néhány térségbeli ország bérszínvonalát (bruttó átlagbér euróban), annak nettóját, és az átlagbérre rakódó közterheket az átlagbér teljes költsége szerint.

OrszágÁtlagbérNettójaTeljes költségÁllami elvonás mértéke
Szlovénia1106694132648%
Horvátország79356092940%
Csehország54641673744%
Lengyelország55938067844%
Észtország45135960240%
Szlovákia39231153041%
Litvánia36526347845%
Lettország30221337443%
Románia24418032745%
Magyarország58635478255%
Átlag52937566545%

Számításaink az összes bérrel kapcsolatos közterhet, így adókat és különféle járulékokat is figyelembe veszik (teljes költség oszlop). Magyarországon így figyelembe vettük a személyi jövedelemadót, a munkáltatói-, és a munkavállalói járulékot, az egészségbiztosítási-, és nyugdíjjárulékot (munkavállalóit és munkáltatóit egyaránt), valamint a szakképzési hozzájárulást.

A táblázatból jól látszik, hogy Romániában egy fő foglalkoztatása jóval kevesebb, mint fele annyiba kerül, mint Magyarországon; de az adóreformjáról híres, és a befektetők közt újabban népszerű Szlovákiában is a magyar költségszint kétharmadába kerül átlagbérrel alkalmazni valakit. Ráadásul Magyarországon az állami elvonás mértéke kirívóan magas bármelyik másik országgal összehasonlítva.

Hogyan lehetne csökkenteni a terheket? (Oldaltörés)

Ha az állami elvonás mértékét sikerül csökkenteni, akkor egyértelműen nő versenyképességünk. Ha az állami elvonás mértéke 10 százalékponttal csökken, akkor a teljes költség a munkáltatónál 644 euróra csökken, amivel már abszolút számokat tekintve is kedvezőbbek lennénk Csehországnál, és Lengyelországnál. Ekkora csökkentéssel ugyanakkor még mindig negyedével drágábbak lennénk, mint Szlovákia, és kétszer olyan drágák, mint a hamarosan szintén uniós taggá váló Románia.

Az állam ebben az esetben látszólag „elesne” 138 eurótól, de nyilván annak 16 százalékát visszakapná társasági adóban, illetve ha a munkavállalók terhei csökkennek, akkor a többletjövedelem egy része áfa és egyéb adók formájában visszajut az államhoz.

A munkavállalói terhek csökkentése az inflációt is erősítheti. Célszerűbbnek tűnik ezért nagyobb mértékben mérsékelni a munkáltatói terheket, és elsősorban a 29 százalékos munkáltatói járulékmértéket csökkenteni. Ezen túlmenően kívánatos a munkáltatói járulékra elfogadható felső jövedelemhatárt megállapítani (hasonlóan például Szlovákiához), ami jelentős ösztönzést adna a magasan képzett, és így drágább munkaerőt foglalkoztató szolgáltató központok, K+F bázisok számára.

Az adminisztráció csökkentése is fontos szempont. Megfontolandó a munkavállalói-, és a munkavállalói járulék, valamint a szakképzési hozzájárulás eltörlése. Az állam a költségvetésen belül szabadon rendelkezhet a befolyt általános adóbevételek felhasználásáról, az adófizetők és az adóhivatal szempontjából is jelentősen egyszerűsödhetne az adminisztráció.

A fenti gondolatokkal az adószakértők túlnyomó többsége egyetért, a befektetők egyre türelmetlenebbül várják a számukra pozitív változásokat. Kérdés, hogy politikailag mit tart vállalhatónak a kormány, tekintettel a közelgő választásokra, illetve a társadalombiztosítási alapok hatalmas hiányára.




www.ey.com/hu

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
50 km/h-val sem ment L. L. Junior kisfiának gázolója

50 km/h-val sem ment L. L. Junior kisfiának gázolója

Szimbolikus lett az utolsó, még villanyhajtás nélküli Maserati GranTurismo

Szimbolikus lett az utolsó, még villanyhajtás nélküli Maserati GranTurismo

Van, aki már használja a még meg sem jelent, sok millió forintos Mac Prót?

Van, aki már használja a még meg sem jelent, sok millió forintos Mac Prót?

Kutatók: A nők ugyanolyan jók matematikából, mint a férfiak

Kutatók: A nők ugyanolyan jók matematikából, mint a férfiak

HVG 40 - Amikor a kormány azokat büntette, akik nem lógtak el az óráról

HVG 40 - Amikor a kormány azokat büntette, akik nem lógtak el az óráról

Pikó András: Rendőrhiány van a Józsefvárosban

Pikó András: Rendőrhiány van a Józsefvárosban