A KSH jelentése szerint a lakásépítés elsősorban a fővárosban növekedett; az új lakások 23 százalékát Budapesten építették fel, s az új lakásépítési engedélyek egynegyedét is itt adták ki.

Tavaly, az elmúlt évek tendenciájának megfelelően tovább nőtt az értékesítésre szánt vállalkozói lakások, ezzel együtt a többszintes, többlakásos építkezések aránya, és erősödött az építőipar szerepe a házilagos kivitelezéssel szemben.

Tavaly másfélszeresére nőtt az eladásra szánt új lakások száma, bérbeadás céljára viszont fele annyi lakás sem épült, mint az előző évben. Tavaly országszerte 16 ezer vállalkozói lakás épült, ami az új lakások 37 százaléka, szemben az előző évi 31 százalékos aránnyal, és alig 600 új önkormányzati lakást vettek használatba.

A lakások egyharmada új, többszintes, többlakásos épületben, 7 százaléka lakóparkokban épült, ez utóbbi építési forma megháromszorozódott 2004-ben.

Folytatódott az építési szerkezet módosulása, azaz tovább nőtt a kislakások aránya. Az új lakások közel egyharmada, Budapesten több mint a fele 60 négyzetméter alatti. A tavaly épült új lakások 7 százaléka, Budapesten a 16 százaléka 40 négyzetméter alatti. Az átlagos alapterület 2004-ben 93 négyzetméter volt.

Területileg nagyon egyenetlenül alakult a használatba vett lakások száma. A legtöbb lakás továbbra is Budapesten és Pest megyében épül. Budapesten 1987 óta egyetlen évben sem adtak ki annyi lakásra használatbavételi engedélyt, mint tavaly. A fővárosban összesen 10 152 új lakás épült 2004-ben, 61 százalékkal több, mint az előző évben. Pest megyében tavaly 8 190 lakást építettek, 19 százalékkal többet, mint 2003-ban.

A megyék egyharmadában regisztráltak országos átlag feletti növekedést, a megyék másik harmadában - Tolna, Komárom-Esztergom, Somogy, Zala, Bács-Kiskun és Heves megyékben - viszont 4-13 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2003-ban.