A bankok, pontosabban anyabankjaik alapvetően két ok miatt döntenek az átalakulás mellett. Az egyik a vállalati struktúra: amennyiben az európai országokban fiókokkal és nem önálló leánybankokkal vannak jelen, hajlanak arra, hogy miután az EU  szabályozás lehetővé teszi, fiókká alakítsák át itteni érdekeltségüket.

A másik nyomós érv az átalakulás biztosította üzleti előnyök kihasználásához kapcsolódik, ilyen például az egy adóshoz kihelyezhető hitellimit. Ezt ugyanis az anyabank szavatolótőkéje alapján kell a fiókká alakulás után meghatározni, ami nagyságrendekkel emeli meg a kihelyezhető hitel értékét.

Nem elhanyagolható szempont a szervezet, illetve adminisztráció, például a jelentésszolgálat egyszerűsítése. Fontos szempont lehet továbbá, hogyha - elsősorban nagyvállalatok kiszolgálását - végző bank fiókként is meg tudja tenni ugyanezt, indokolatlan a bankcsoport több milliárdnyi tőkéjének lekötése - teszi hozzá a KPMG partnere.

Jelentős költséggel járhat azonban a szervezeti forma megváltoztatása. A magyar jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé a közvetlen átalakulást - nem alakulhat át egy részvénytársasági formában működő leánybank bankfiókká -, hanem az anyabanknak először  fiókot kell alapítani Magyarországon. A bank ezt követően átadja ügyfélállományát, eszközeit, forrásait a fióknak, az ügyfeleket egyenként értesíti, végül, ha úgy dönt,  végelszámolhatja a részvénytársaságot és repatriálhatja a tőkét. 

A költség pedig igen tetemes is lehet - mondja Nink Gabriella. A bank működő üzletágakat ad át, s nem egyes eszközöket. Ha a bank nyereséges, az üzleti értéke jelentős, és profittermelő képessége is kiemelkedő, nagy lehet az eszközök és az üzlet(ágak) értékének különbsége, s ez után társasági adót köteles fizetni a bank. Ennél is jelentősebb tétel lehet az áfa összege, ami akár a több milliós összeget is elérheti. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az ilyen jellegű értékesítések potenciálisan áfás értékesítésnek minősülnek. Az üzlet(ágak) értékesítése során keletkező, le nem vonható áfa méltánytalan terhet róhat az üzletág adólevonásra nem jogosult átvevőjére, s ez a teher  a fiókká történő "átalakulás" ellehetetlenüléséhez is vezethet.

A tanácsadó cég partnere neveket nem említhetett, de elmondta: azok a bankok fontolgatják az átalakítást, amelyek egy központúak vagy kis hálózattal működnek, s a lakossági üzletágakban kevésbé, inkább a vállalati ügyfelek kiszolgálására szakosodtak. A szabályozással kapcsolatos bizonytalanságok mellett a magas költségigény is óvatosságra intheti az anyabankokat. A magyarországi hitelintézetek közül eddig egyedül - július 4-étől - a Dresdner Bank működik a korábbi részvénytársaság helyett fiókként. A BNP Paribas komolyan foglalkozik az átalakítás lehetőségével, bár döntés még nem született - mondta az MTI-nek Faludi Zsuzsa, a BNP Paribas Hungária Bank igazgatója.

Hasonló stádiumban van a fiókká alakítás kérdése a Calyon Bank Magyarországnál - erősítették meg a banknál -, s a Deutsche Banknál is annyit mondtak, foglalkoznak a fiókká alakulás tervével, de végleges döntés még itt sincs. Az MTI értesülései szerint a WestLB-nél, a Commerzbanknál, és a Citibanknál is komolyan felmerült az átalakítás gondolata. Mindenesetre eddig, a már fiókként működő Dresdnert leszámítva egyetlen új regisztrációs kérelem sem érkezett a felügyelethez - mondta az MTI-nek Binder István, a  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.