Ennek ellenére a következő néhány évben folytatódik az új tagországoknak a régiekhez való felzárkózása, az új tagállamok növekedése a jövőben is két százalékponttal haladja majd meg a régiekét.

Az intézet megállapításai szerint a tavalyi év átlagosan 5,1 százalékos gazdasági növekedése az idei év első hónapjaiban lelassult a nyolc új tagországban. Elsősorban a Lengyelországban bekövetkezett romlás miatt mérséklődik az idén a nyolc tagországban a növekedés, átlagosan 2,5 százalékponttal 3,3 százalékra. Az ok az WIIW szakértői szerint a beruházások érzékelhető lassulása.

Magyarországon és Szlovákiában is lassult a hazai össztermék (GDP)növekedési üteme, míg Csehországban és Szlovéniában nagyjából változatlan maradt.

A bérköltségek a legtöbb új tagországban emelkedtek a csatlakozás után, gyengítve versenyképességüket. Az infláció - a belépést közvetlenül megelőző átmeneti emelkedés után - stabilizálódott. Az drágulás mindenütt csökkenő tendenciát mutat, sőt néhol alacsonyabbak az árak, mint Ausztriában.

Az új tagországok valutái felértékelődtek a belépés óta, ami a WIIW szakértői szerint az egyik oka a gazdasági növekedés lassulásának. Mindamellett exportjuk néhány éve folyamatosan emelkedik, ennélfogva igen kedvezően alakulnak a kereskedelmi mérlegek.

Magyarországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának többlete keletkezett az EU-val folytatott kereskedelemben.