A most már évente csaknem 5,5 milliárd eurós - a teljes EU-költségvetési kiadási főösszeggel együtt növekvő - uniós visszatérítést, amely a jelenlegi költségvetési patthelyzet egyik központi eleme, még Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő harcolta ki ötéves küzdelem árán 1984-ben, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia a befizetéseihez képest elenyésző mezőgazdasági juttatásokban részesül. 

Tony Blair miniszterelnök pénteken, a BBC rádiónak Budapesten adott interjúban azt mondta: az EU közös agrárpolitikájának alapvető reformja nélkül a brit visszatérítés összege növekedni fog, nem csökkenni. 

A szombati Financial Times ugyanakkor úgy értesült, hogy London összesen 6-9 milliárd euró (4-6 milliárd font) visszatérítést adna fel a következő teljes EU-költségvetési időszakban, oly módon, hogy a kelet-európai új tagoknak szánt fejlesztési juttatásokat kiveszik a brit visszatérítés számítási képletéből.

Az ebben a formában kizárólag Nagy-Britannia által felvett visszatérítés közvetlenül kötődik az uniós költségvetési kiadások mértékéhez és változásaihoz, és a tíz új tagország csatlakozásával kibővülő költségvetés révén - reform nélkül - elvileg a Londonnak juttatandó összeg is meredeken emelkedne. Brit sajtójelentések szerint erre még Blair is azt mondta budapesti tárgyalásai után, hogy "nem lenne helyénvaló".

A Financial Times szerint Blair komoly engedményt tesz a brit visszatérítés megnyirbálásával, mivel a hivatalos londoni álláspont eddig az volt, hogy amíg az EU agrártámogatását nem alakítják át még radikálisabban - az uniós költségvetés e legnagyobb egyedi tételéből főleg a francia termelők húznak hasznot -, addig a visszatérítés mértéke sem lehet alku tárgya.