Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A legutóbbi, 2005 közepén zárult tizenkét hónapos periódusban, amelynek keretében 25 európai ország 440 vezető kiskereskedelmi láncát vizsgálták, az áruházi tolvajok 29 milliárd euró, vagyis több, mint 7000 milliárd forintos kárt okoztak.
A felmérés szerint Nyugat-Európában az új biztonsági rendszerek, lopásgátló technikák, szoftverek és elektronikai berendezések "hadrendbe állításának" köszönhetően évről évre csökken a bolti szarkák okozta kár, és ez a csökkenés a legutóbbi vizsgált periódusban 4 milliárd eurót, vagyis 1000 milliárd forintot tett ki.
Kelet- és Közép-Európában azonban számottevő javulás nem tapasztalható, sőt a legtöbb helyen folyamatos a növekedés. Magyarországon a vizsgált egyéves időszakban a lopások 74,2 milliárd forintos veszteséget okoztak. A vásárlók mellett a bűncselekmények harmadát (33,6 százalékát) az áruházi alkalmazottak követték el.
Az elmúlt évben Nagy-Britanniában csökkent a legnagyobb mértékben - 13,2 százalékkal a kár értéke, de ennek ellenére továbbra is a britek vezetik az enyveskezűek feketelistáját.
Az ezüst a franciáké, náluk valamivel kevesebbet tulajdonítanak el illetéktelenül, őket követik a németek, az olaszok és a spanyolok. A korábbi évekhez hasonlóan Svájcban és Ausztriában a legkedvezőbb a helyzet.
A legbecsületesebb ország címét Izlandnak ítélhetnék oda, ahol a bolti tolvajok mindössze 27 millió eurós, azaz 6,8 milliárd forintos kárt okoztak az áruházi tolvajok.
Az abszolút számadatokat tekintve Magyarország a 17. helyet tudhatja a magáénak, bár a teljes kereskedelmi forgalomra vetített érték ennél rosszabb képet mutat: ebben a rangsorban ugyanis a negyedik legrosszabban értékelt ország.
A felmérés szerint Nyugat-Európában az új biztonsági rendszerek, lopásgátló technikák, szoftverek és elektronikai berendezések "hadrendbe állításának" köszönhetően évről évre csökken a bolti szarkák okozta kár, és ez a csökkenés a legutóbbi vizsgált periódusban 4 milliárd eurót, vagyis 1000 milliárd forintot tett ki.
Kelet- és Közép-Európában azonban számottevő javulás nem tapasztalható, sőt a legtöbb helyen folyamatos a növekedés. Magyarországon a vizsgált egyéves időszakban a lopások 74,2 milliárd forintos veszteséget okoztak. A vásárlók mellett a bűncselekmények harmadát (33,6 százalékát) az áruházi alkalmazottak követték el.
Az elmúlt évben Nagy-Britanniában csökkent a legnagyobb mértékben - 13,2 százalékkal a kár értéke, de ennek ellenére továbbra is a britek vezetik az enyveskezűek feketelistáját.
Az ezüst a franciáké, náluk valamivel kevesebbet tulajdonítanak el illetéktelenül, őket követik a németek, az olaszok és a spanyolok. A korábbi évekhez hasonlóan Svájcban és Ausztriában a legkedvezőbb a helyzet.
A legbecsületesebb ország címét Izlandnak ítélhetnék oda, ahol a bolti tolvajok mindössze 27 millió eurós, azaz 6,8 milliárd forintos kárt okoztak az áruházi tolvajok.
Az abszolút számadatokat tekintve Magyarország a 17. helyet tudhatja a magáénak, bár a teljes kereskedelmi forgalomra vetített érték ennél rosszabb képet mutat: ebben a rangsorban ugyanis a negyedik legrosszabban értékelt ország.
