Kerti szerszámoskamra, pattogatottkukorica-készítő gép, babacsörgő - egyebek közt e portékák "biztonságdeficitesnek" talált típusai kerültek ki tavaly, az Európai Unió korábbi fogyasztóvédelmi gyakorlatával szemben, rövid úton a kereskedelmi forgalomból. Egy év eleji kimutatás szerint az ilyen visszahívott tartós fogyasztási cikkek száma az unióban az idén átlagosan heti 11-re nőtt a tavalyi 4-ről.

A visszahívások több mint felét a tagországok fogyasztóvédelmi hatóságai rendelték el, az esetek másik felében az érintett szállítók maguktól léptek. A második legtöbb árukitiltást egyébként a 75 németországi után 46 esettel Magyarországon regisztrálták, majd Spanyolország (39), Litvánia (27) és Finnország (24) következik. Az új keletű szigor a 2004 elején életbe lépett, általános termékbiztonsági irányelv (General Product Safety Directive) névre keresztelt szabályozásnak tulajdonítható.

A szóban forgó direktíva jócskán megszigorítja a tartós fogyasztási cikkek - beleértve a használt árukat -, valamint a szolgáltatások forgalmazásával szemben támasztott követelményeket (az élelmiszer-biztonságra külön szabályok vonatkoznak). Többek között kimondja, hogy a gyártók és forgalmazók kötelesek együttműködni a hatóságokkal a veszélyesnek ítélt áruféleségek felkutatásában és visszavonásában. Az Európai Bizottság - azon túl, hogy megköveteli a hiba kijavítását - akár egy évre is betilthatja a silány áruk kereskedelmi forgalmát, míg korábban erre legfeljebb három hónapig volt lehetősége.

Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a bizottság saját hatáskörben hozzon felfüggesztő döntést - korábban csak a tagországok kezdeményezése után cselekedhetett -, és a tilalmi listára vett portékákat nemcsak az EU valamennyi tagországába, hanem azon kívülre sem lehet exportálni. Brüsszel az úgynevezett rapex (rapid alert system) figyelőrendszer révén arról is gondoskodik, hogy a forgalomból kitiltott termékek neve rögtön megjelenjen az interneten.

A feketelistára került áruk többsége baleset-, elsősorban fulladásveszélyes gyermekjáték és ruhanemű, továbbá tűzveszélyes, az érintésvédelmi szabályoknak meg nem felelő elektromos háztartási készülék - tűnik ki az összesítésekből. A német fogyasztóvédelmi hatóságok 23. heti tilalmi listáján egyebek mellett egy olyan, Kínából származó, kicsik számára készült farmerdzseki szerepel, amelynek patentgombja könnyen leválik, s ha a gyerek lenyeli, fulladást okozhat. A Svédországban betiltott dán babaágy a kifogások szerint úgy rossz, ahogy van: az elhibázott dizájn és kivitelezés miatt a túl széles oldalrácsok közé beszorulhat a baba feje. Az USA-ból importált Karfiol Karcsi nevű babától pedig azért kellett búcsút venniük a gyerekeknek, mert veszélyes anyagokat tartalmazó festéket kentek rá.

Az írek a Mexikóban gyártott Chrysler PT Cruiser személyautó üzemanyag-ellátó rendszerét találták tűzveszélyesnek, de szégyenpadra kerültek a DaimlerChrysler érdekeltségébe tartozó városi Smart modellek is, mivel a német fogyasztóvédők szerint egyes típusaik anyagfáradás miatt kormányozhatatlanná válhatnak. Az autógyártók szaporodó visszahívási akcióit a szakemberek az egyre hevesebb piaci versengéssel magyarázzák, illetve azzal, hogy a rövidülő termelési ciklusok miatt nem marad elég idő az új részegységek hibamentes kifejlesztésére.

Súlyosabbak lettek az EU-ban a visszahívásokkal járó büntetések is. Csehországban például az a gyártó vagy kereskedő, aki veszélyes árut hoz forgalomba, 20 millió koronáig terjedő pénzbírsággal sújtható. Nagy-Britanniában a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium tervei szerint a termékvisszahívást elmulasztó cég büntetése akár 20 ezer fontig mehetne fel, súlyosabb esetben pedig vezetőit is - akár - 12 hónapra bekasztlizhatnák. A büntetéseken túl természetesen a kivezetés költsége és az elveszett profit is a pórul járt cégeket terheli. Mindezért valószínű - jegyezte meg a HVG-nek Fekete Miklós, a témában felméréseket végző PricewaterhouseCoopers munkatársa -, hogy a termékvisszahívásra fedezetet nyújtó biztosítások száma is növekszik majd.

Magyarország a csatlakozási tárgyalások során vállalta, hogy átmeneti mentesség nélkül átveszi az EU fogyasztóvédelmi szabályozását. Ezzel mintegy ötven új jogszabály lépett életbe, beleértve a jogérvényesítésnek és a közérdekű kereset indításának a játékszabályait. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség működteti a központi piacfelügyeleti információs rendszert, a veszélyes termékekre vonatkozó adatok a főfelügyelőség honlapján is megtekinthetők. A fogyasztói jogok érvényesítése egyébként az unióban nem ismer határokat. Ha mondjuk Bécsben veszünk meg valamit, de csak itthon derül ki, hogy hibás, jövőre már nem kell vele visszaszaladni a boltba: 2006-ban tervezik felállítani az EU magyarországi fogyasztói központját. Panasz esetén a központ az érintett tagország társszervezetével együttműködve közvetít a kifogásolt termék cseréjében.

HEIMER GYÖRGY