"Csatlakozzunk a tüntetéshez három héttel karácsony előtt? Elment az eszük!" - kommentálta a Liga Szakszervezetek múlt csütörtöki demonstrációját a Magyar Suzuki Személygépkocsi-gyártó és Értékesítő Rt. egyik dolgozója, amikor a délelőttös műszak végeztével több száz társával együtt kisétált a gyárkapun. A békés demonstrációra az ország különböző részeiből - például a végelszámolás alatt álló győri Rába Motor Kft.-ből vagy a General Electric Hungary Rt. nagykanizsai fényforrásgyárából - hozták a buszok az együttérző szakszervezeti tagokat, ám ők hiába hívták soraikba a Suzuki dolgozóit. Utóbbiak - legalábbis az egyik szervező így fogalmazott - "még csadorban sem mernének eljönni". Ráadásul az autógyár által foglalkoztatottak csaknem felét kitevő szlovákiai vendégmunkások egy rosszul idézett sajtóhír miatt úgy értelmezték a tüntetést, hogy az ellenük irányul, ami szintén rontott a többi szakszervezeti konföderáció szerint inkább csak a Liga "önfényező akciójaként" értékelhető megmozdulás tekintélyén. Az indulatokat pedig jól érzékeltette, hogy a HVG munkatársának békés érdeklődésére az egyik Suzuki-alkalmazott felelet helyett köpött egyet.

"Egy névtelen levéllel kezdődött az egész, amit ma már senki sem vállal magára a gyárban" - próbált szépíteni a helyzeten a HVG-nek Tihanyi Tamás, a tüntetők petícióját átvevő Suzuki-szóvivő. Csakhogy ez a névtelen levél pontosan célba talált: eljutott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Komárom-Esztergom megyei kirendeltségéhez is, amely olyan súlyos jogsértéseket tárt fel a gyár működésében - az elmúlt három évben immáron negyedszer -, hogy félmillió forint híján a legmagasabban kiszabható bírságot (ami jelenleg 6 millió forint) vetette ki a cégre. Tihanyi minderre csak úgy emlékezett, hogy "különféle hatóságok állandóan ellenőriznek bennünket". Papp István OMMF-elnök szerint azonban a Suzuki számítógépes rendszere elmulasztotta jelezni, hogy 13 munkavállaló már október végéig túllépte az évi 200 órás túlórakeretet, így nem lehetett volna további pluszmunkára kényszeríteni őket. Ennél sokkal többen, mintegy 2100-an pedig a törvényesnél kevesebb pihenőnapot kaptak, és akadt olyan dolgozó is, akinek pénzben váltották meg a szabadságát, holott ezt a jogszabályok tiltják.

Ennek ellenére sem teljesen egyértelmű a helyzet megítélése a dolgozók körében. "Nézzék meg a munkásszállást, olyan, mint egy szálloda" - vetette oda néhány suzukis a HVG-nek a munkakörülményeket firtató kérdésére. A legtöbben szóba sem álltak a tüntetőkkel, a városban pedig az a hír járja, hogy a munkásszálláson lakó mintegy hét-nyolcszáz alkalmazott - akik az ország másik feléből vagy éppen Erdélyből érkeztek - egyáltalán nem bánja, ha a törvényben előírtnál is többet dolgozhat. Olyannyira, hogy ha nem tehetik a gyárban, megteszik másutt: például másodállásban rakodómunkát vállalnak a helyi hipermarketben, csak hogy több pénzt vigyenek haza. Ők nemes egyszerűséggel azzal magyarázták az elégedetlenséget, hogy "a magyar dolgozók nincsenek hozzászokva a japán munkakultúrához". Ami pedig a tisztálkodási és az illemhelyekkel kapcsolatos panaszokat illeti, az OMMF által a vizsgálatba bevont Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai a gyárban nem találtak semmit, ami törvénybe ütközött volna. Így az ellenőrzést követően az üzem vezetői indítottak vizsgálatot, nem történtek-e túlkapások egyes művezetők "hatalommániája" miatt, ahogyan a munkaügyi felügyelők gyanították.

"Manapság legalább olyan gyakran szegik meg a munkáltatók a munka törvénykönyvét, mint az autósok a KRESZ-t" - mutatott rá a suzukis szabálytalanságok mindennapos voltára a HVG-nek Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke. Tény, hogy a területi felügyelőségek tíz ellenőrzött munkaadóból nyolcnál-kilencnél találnak legalább egy törvénytelenséget. A kereskedelemben például a KASZ adatai szerint a törvényesnél átlagosan 8-10 százalékkal dolgoznak többet az alkalmazottak, miközben a túlórázásért járó pótlékok töredékét sem kapják meg. Más kérdés, hogy a százlépéses kormányprogram jegyében az OMMF az elmúlt mintegy fél évben nem a munkakörülmények ellenőrzésére, hanem a feketemunka elleni küzdelemre koncentrálta erőit. Egyébként nem elhanyagolható eredménnyel, hiszen összesen 22 ezer munkáltatót büntettek meg az ellenőrök be nem jelentett foglalkoztatás miatt, 2,2 milliárd forintnyi bírságot gyűjtve be. Heves megyében például a 240 bírságolásnak csak mintegy a tizede történt a munkaidő-pihenőidő törvénytelen beosztása miatt, és más megyékben is nagyjából ez az arány számít tipikusnak.

Bár a munka törvénykönyvébe az Orbán-kormánynak 2001-ben sikerült becsempésznie néhány olyan rendelkezést, amely a munkáltatók számára rugalmasabbá tette a munkaidő beosztását, a hazai jogszabály a szakértők szerint az unión belül még mindig a munkavállaló-párti kódexek közé tartozik. "Nyugat-Európában éves munkaidőkeretben dolgoznak a gyári munkások a magyarországi két hónapossal szemben" - mutatott rá egy fontos különbségre a HVG-nek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. A HVG úgy tudja, a munkáltatók nem is adták fel, hogy rávegyék a kormányt egy ilyesfajta módosításra, ám a sikerre a választások előtt nem sok esélyük van. A szakszervezetek pedig már így is azzal érvelnek, hogy a 2001-es, "cselédtörvénynek" nevezett törvénykönyv-módosításban a Fidesz vezette kormány a jogharmonizáció címén többet vállalt a "munkássanyargatásból", mint amennyit az EU elvárt volna (HVG, 2001. április 7.).

"Elvileg kedveznek a munkavállalóknak a 2001-es módosítások, például az a rendelkezés, hogy a legalább három műszakban foglalkoztatottak összevontan kaphatják meg a hat hónap után járó pihenőnapokat. Csakhogy utóbbiról gyakran elfeledkeznek a munkáltatók" - mutatott rá Papp István. A dolgozók pedig sokszor nincsenek tisztában a törvényekkel. Bár nem ez a jellemző példa az alkalmazottak tájékozatlanságára. Legutóbb például a Flextronics Kft. sárvári gyárából érkezett bejelentés a felügyelőséghez "mérhetetlen túlóráztatás" miatt, ám az ellenőrzésen kiderült, hogy a cég valójában nem is lépte túl a megengedett munkaidőkeretet. "A gyári futószalagos munka már csak ilyen, nem lehet minden percben megállítani" - fogalmazott az egyik megyei felügyelőség vezetője. A Suzukinál is felmerült panaszra, miszerint az illemhelyre sem engedik ki a dolgozókat, több nyugat-európai országban is csak egy megoldást találtak: az inkontinencia-betétet, nemtől és kortól függetlenül.

G. TÓTH ILDA