Nem lenne szerencsés, ha a magyar kormány jórészt az adókulcsok emelésére támaszkodva akarná hosszú távon csökkenteni az államháztartási hiányt, mert nem a bevételi, hanem a kiadási oldal nincs ellenőrzés alatt, áll az egyik vezető londoni befektetési ház szerdai kommentárjában. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató naponta összeállított európai feltörekvő piaci helyzetértékelésének szerdai kiadása idézi a magyar sajtóban aznap megjelent értesüléseket egy készülő, idei 300-350 milliárd forintos megtakarítási csomagról, amelynek eleme lenne a 15 százalékos alsó áfa-kulcs felemelése a felső, 20 százalékos szintre.

A ház szerint az valószínű, hogy a kormány bejelent valamilyen deficitcsökkentő intézkedést, ahogy az szinte minden évben megtörtént az utóbbi időben. A valós kérdés az, hogy milyen hatékonyan tudja ezt végrehajtani, és hogy lesz-e hosszú távú deficitcsökkentés. Az elemzés szerint hitelességi szempontból rövid távon az adóemelés a jobb megoldás, mivel ennek végrehajtása könnyen ellenőrizhető. A minisztériumi kiadások visszafogása a gyakorlatban gyakran csak a kiadások késleltetését jelentette, az alapstruktúrák változtatása nélkül.

Hosszú távon azonban "szerencsétlen és valószínűleg fenntarthatatlan" lenne, ha a kormány jórészt adóemelésekre támaszkodna. Magyarországon az állami kiadás a GDP-érték 50 százaléka felett van, és arányosan az ötödik legmagasabb az EU-ban, Skandinávia és Franciaország után. A GDP-arányos kormányzati bevételek már most is a legmagasabbak a térségben, és meghaladják még a németországi arányt is, áll a Goldman Sachs szerdai londoni elemzésében. A befektetési ház szerint a probléma ott van, hogy a kiadási oldalon nincs hatékony ellenőrzés, és az adóemelés azzal a kockázattal jár, hogy az állam ezt a bevételi többletet is elkölti, a költségvetési hiány csökkentése helyett.

A cég korábbi elemzéseiben azt jósolta, hogy az EU-szabvánnyal számolt idei magyar államháztartási deficit meg fogja haladni a 9 százalékot, különösen akkor, ha az autópálya-építéseket az unió ismét nem engedi költségvetésen kívül elszámolni. Egyik múlt heti elemzésében a Goldman Sachs azt írta: ha sikerülne is erről a szintről 2008-ra a maastrichti feltételrendszer által előírt 3 százalékos felső határra szorítani az államháztartási deficitet a 2010-es eurócsatlakozás végett, a ház szerint az euróövezeti jegybank (EKB) ezt a hiánycsökkentési ütemet túl gyorsnak minősítené ahhoz, hogy fenntarthatónak fogadja el.