A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a választásokat követően felálló új parlamentnek néhány törvényt is vissza kellene vonnia, olyanokat, amelyek költségvetési elkötelezettségeket, például egyes szociális kiadások emelését irányozták elő. 

Járai Zsigmond szerint az egyik legelső feladat a gazdaság valós képének feltárása. Megerősítette azt a véleményét is, hogy a valós helyzetkép bemutatásában nemzetközi intézmények segítségét is igénybe kellene venni, például a Nemzetközi Valutaalap helyzetfelmérésére is szükség lenne. Az MNB elnöke szerint a gazdaság, illetve az államháztartás mostani helyzete tükrében a legoptimistább variációk szerint 2012-ben lehetne bevezetni az eurót Magyarországon. 

Az MNB elnöke szerint Magyarország egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít, és az Európai Unió 25 tagállama közül tavaly arányát tekintve a legmagasabb államháztartási deficitet produkálta a GDP-hez mérten. 

Járai Zsigmond az új parlament által visszavonandó törvények közé sorolta az áfacsökkentést bevezető jogszabályt, a következő öt évre vonatkozó adóreform csomagot előrevetítő törvényeket, a nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabályt, illetve a különböző, családokat érintő szociális támogatásokat előirányzó jogszabályokat. 

Járai Zsigmond kiemelte: a költségvetés kiadási oldalát alapjaiban át kellene szabni és már rövid távon sem az államháztartási deficit csökkentését kellene előtérbe állítani, hanem minél előbb egyensúlyban lévő központi költségvetést, sőt szufficites büdzsét kellene megalkotni. 

A jegybank elnöke maliciózusan megjegyezte, hogy nem lát különösebb reményt arra, miszerint a következő két évben helyre lehetne hozni azokat a hibákat,  amelyeket az elmúlt négy évben elkövetett a gazdaságpolitika. 

A jegybank elnöke hangoztatta: a gyors reformokra azért is nagy szükség van, mert azokhoz társadalmi elfogadottságot is kell teremteni. Véleménye szerint a következő két év a monetáris politika szempontjából nagy kihívás lesz, mivel nem tudni, mikor milyen mélységben és mely területeken indulnak a reformok. Megítélése szerint az sem tartható, hogy a GDP 4-5 százalékos bővülésének egy
része az állami beruházások keresletéből fakad. 

"A közfinanszírozás teljes szerkezetét át kell alakítani, a kiadásokat le kell faragni, hosszabb távon pedig az államháztartás  bevételeit is mérsékelni kell. Napjainkban Magyarországon a közfinanszírozás a GDP 48-50 százalékára rúg, ezt 40 százalékra kellene mérsékelni a lehető legrövidebb időn belül. Ezzel is nagyobb teret hagyva a magánvállalkozások, a magángazdaság pénzellátására, finanszírozására."

Kérdésre válaszolva az MNB elnöke igen kockázatosnak tartotta azt, hogy a magyar lakosság egyre nagyobb része devizában adósodik el. Ráadásul ez növekvő tendenciát mutat, igazi kockázatát akkor látnák meg ennek a háztartások, ha a forint esetleg jelentősebben gyengülne. Az MNB mindent elkövet annak érdekében, hogy felhívja a magyarországi háztartások figyelmét a devizában való eladósodás kockázataira.