Az idén tovább gyorsult a gazdasági növekedés az Európai Unió új kelet-európai tagországaiban, miután sikerrel vették a külső gazdasági körülmények, illetve a belpolitikai feszültségek okozta akadályokat - írták a Világbank elemzői kedden közzétett negyed éves jelentésükben. Általában javult a költségvetési egyensúly Magyarország kivételével. A Világbank megjegyzi, hogy Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, a három legnagyobb újonnan csatakozott országban van szükség jelentősebb strukturális kiigazításra.

A jelentésben a Világbank szakértői leszögezik: az olaj drágulása nem fékezte a gazdasági növekedést, ám néhány országban, elsősorban a balti államokban megnehezítette az infláció kezelését. A gazdasági növekedés továbbra is erőteljes, annak ellenére, hogy a régi tagországok gyenge gazdasági teljesítményt nyújtanak, s változatlanul drága a kőolaj.

A Világbank szakértői egyetértenek abban, hogy a feltörekvő piacokat övező befektetői érdeklődés csökkenése ellenére kedvezőek a közép távú gazdasági kilátások ezekben az országokban. A jelentésben megállapítják, hogy Lettország, Szlovákia és Csehország gazdasága rekord ütemben növekedett 2005 utolsó negyedében, és az idei év elején. Észtországban és Litvániában folytatódott a lendületes növekedés, Magyarországon és Szlovéniában stabilizálódott a gazdaság. A térség legnagyobb gazdasága, Lengyelország lemaradt a növekedésben, de negyedévről-negyedévre csökken a lemaradás, és az idén tartóssá válhat a növekedés.

A fiskális kiigazításokról szólva a bank szakértői leszögezték, hogy ezekre nem csak az EU-előírásoknak való megfelelés miatt van szükség néhány országban - köztük Magyarországon -, hanem azért is, hogy legyen lehetőség az élőmunkát terhelő adók csökkentésére, a produktív kiadások növelésére, illetve az uniós alapok felhasználására. A jelentés egyebek mellett azt is kiemeli, hogy aggodalomra ad okot a tetemes folyó fizetési mérleg hiány Észtországban Lettországban, Magyarországban és Szlovákiában.