A térségbe áramló befektetésekhez jelentős várakozásokat fűztek a külföldi beruházók, és ezek a várakozások általában teljesültek is: a hozamuk 10-12 százalékos volt, azonban a beruházások rendszerint 3-5 év után érik el a nyereséges szintet - állapította meg a szerző, Hunya Gábor.

A legtöbb ország esetében a befektetésből származó hozamot a cégek fele részben repatriálták, a másik felét újrainvesztálták. A repatriált rész Csehország és Magyarország esetében növekvő trendet mutat, 50 százalék fölé emelkedett.

2006-ra a szakértők már kevesebb külföldi közvetlen működőtőke befektetést várnak, mivel Románián kívül a régióban nagyobb privatizálás már nem történik. A befektetések túlnyomó része (26 milliárd euró) a nyolc, újonnan uniós taggá vált közép-európai országra jutott, ami 20 százalékos növekedést jelent 2004-hez képest. Észtország, Litvánia, Szlovákia, Csehország és Magyarország jutott a nyolcak közül a legnagyobb összegekhez, Lettország, Lengyelország, Szlovénia kisebb vonzerőt gyakorolt a WIIW kimutatása szerint. A cseh Telekom és a budapesti repülőtér üzemeltetésének privatizálása volt az adott országokban a nagyobb méretű tőkebefektetés mozgatója.

A Dél-Európába irányuló tőkeberuházások 2005-ben 2 százalékkal mérséklődtek. A legnagyobb fellendülés viszont a volt szovjet köztársaságok volt tapasztalható, 31 százalékkal 18 milliárd euróra emelkedtek a külföldi beruházások tavaly. Az oroszországi befektetések csökkentek, Ukrajna viszont hatalmas egyszeri tőkéhez jutott, a Krivorostal acélipari vállalat Mittal Steelnek 4 milliárd euróért történő eladása révén.

A WIIW jelentésében végül megállapítja, hogy a befektetések éves ingadozását alapvetően a nagyobb privatizációs akciók ideje befolyásolja. Az ipari telephelyekért folyó versengésben a kilenc új EU tagország között Lengyelország, Csehország és Magyarország, dél-Európában pedig Románia számít a főszereplőnek - olvasható.