A szakértők még bizonytalanok a hatások egyenlegének prognosztizálásában. Ungvárszki Ágnes, a  Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgazdasági igazgatója szerint az állami költségvetés egyensúlyának megteremtése érdeke a cégeknek, azért is, mert különben az állam rátelepszik a hitellehetőségekre, kiszorítva a vállalkozásokat.
 
A most bejelentett egyensúlyjavító intézkedések egy részének várható gazdasági hatásai nagyon kedvezőtlenek a közgazdasági igazgató szerint. Nőnek az élőmunka közterhei, csökken a foglalkoztatás, romlik a versenyképesség, lassul a gazdasági növekedés, gyorsul az infláció - mutatott rá.
 
Egyelőre nem tisztázott, hogy a tervezett leépítések miatt várható nagyobb munkanélküliség milyen társadalmi többletköltségekkel jár. Ezek az intézkedések csak átmenetiek, és kényszer jellegűek lehetnek - vetette fel Ungvárszki Ágnes.
 
Hozzátette: el lehet gondolkodni azon is, hogy ezeket a negatív reálfolyamatokat kiváltó intézkedéseknek a nyomán létre tudnak-e jönni azok a gazdasági feltételek, amelyek 1,5-2 év múlva lehetővé teszik a közterhek csökkentését a versenyképesség javítása, a foglalkoztatás növelése, a növekedés gyorsítása érdekében.
 
A közgazdasági igazgató főként azokat az elemeket hiányolja az intézkedésedből, amelyek az állami kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére vonatkozó, főként rövid távú lépéseken kívül mélyebb, szerkezeti változásokkal segítenék a gazdaságot a nagyobb teljesítmény elérésében.
 
Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértője szerint a foglalkoztatást leginkább a fizetőképes kereslet csökkenése befolyásolhatja hátrányosan, a  kis és közepes vállalkozások helyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatásával együtt.
 
A gazdasági növekedés 2 százalékpontos csökkenését viszont túlzó becslésnek tartja, szerinte ennél alacsonyabb lesz a mérséklődés. A kényszerintézkedéseket kiegyensúlyozó hatása lehet például az évenkénti 1.000 milliárd forintos európai uniós forrásoknak, az ebből adódó fejlesztéseknek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a költségvetés nagyobb egyensúlya javítja az ország megítélését a befektetők körében.
 
A csökkenő jövedelmek viszont csökkentik a vásárlóerőt, kisebb lesz a kereslet az áruk, szolgáltatások iránt, ezt pedig a kis- és közepes vállalkozásokat hozhatja nehéz helyzetbe, csökkentve foglalkoztatási lehetőségeiket - Hanti Erzsébet.
 
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének főtitkára elmondta: különösen nagy gondot jelentenek a kereskedelemben a szombaton bejelentett intézkedések. A hozzájuk tartozó 300 cég 3 ezer üzletben 20 ezer dolgozót foglalkoztat. A dolgozók 90 százaléka szakképzett, tehát az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) korábban kötött megállapodás szerint július 1-jétől már a középfokú végzettségűek magasabb minimálbérét kell fizetni részükre.
 
A szombaton bejelentett intézkedések alapján több kereskedelmi cég nem tudja majd teljesíteni ezt a minimálbér mértéket - mondja Zs. Szőke Zoltán.