Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A korábban bejelentetett 42 milliárd forintos költségvetési zárolás mellett a fel nem használt 70 milliárd forintos államháztartási tartalék 2006. évi zárolásáról döntött mai ülésén a kormány – mondta Veres János pénzügyminiszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
Ma benyújtjuk a parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a 2006. illetve 2007. évi államháztartási egyensúly javítása érdekében szükségesek és szeptember 1-től hatályba lépnek – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter. Ezek között említette a pénzügyminiszter a 4 százalékos szolidaritási adót, a házipénztárra kivetett adót és költségvetési forrásból nyújtott kamattámogatás után fizetendő járulékot.
Ezt a járadékot valamennyi költségvetési forrásból, azaz államilag támogatott hitel után meg kell fizetniük a pénzintézeteknek, tehát nemcsak a lakáshiteleknél, hanem az üzleti szférának nyújtott államilag támogatott hiteleknél – felelte az MTI kérdésére Veres János, hozzátéve, hogy amennyiben nem kamattámogatás, hanem árfolyam garancia áll a banki hitel mögött, akkor nem kell járadékot fizetni. Amennyiben sikerül alkotmányos megoldást találni arra, hogy a biztosítók is fizessenek járadékot a költségvetésből nyújtott kedvezmények után, akkor a szerdán benyújtandó törvényjavaslatban ez benne lesz – mondta.
A kormány mai ülésén döntött a 42 milliárd forintos idei költségvetési zárolás tartalmáról és a GDP 3 százalékában rögzítetett fel nem használandó 70 milliárd forintos államháztartási tartalék zárolásáról, azaz összesen 112 milliárd forintos kiadás csökkentésről – mondta a miniszter.
A gyógyszerkassza várható kiadásait 40 milliárd forinttal kívánja megrövidíteni a kormány – fejtette ki egy újságírói kérdésre a tárcavezető. Egy másik kérdésre elmondta: idén 220 milliárd forintot fordít lakossági gázár támogatásra az energiagazdálkodási célirányzatból kormány, és ez 80 milliárddal több a költségvetésben foglalt összegnél. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: szigorú fiskális gazdálkodás nyomán alakulhat ki a kiszámítható és stabil forintárfolyam, noha a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja.
A gyengülő forintárfolyam okát firtató kérdésre Veres János azt válaszolta, hogy a bejelentett egyensúly javító intézkedések "nem voltak jól kommunikálva", ezért nem látja át mindenki a kiigazítás nagyságrendjét és hatását, "ezért talán le is értékelték ezeket a folyamatokat és nem a megfelelő súllyal értékelték a bejelentett intézkedéseket".
Ebben az évben 1,3 milliárd eurót tesz ki a fiskális kiigazítás, amelyből a kiadáscsökkentés 640 millió eurót jelent, a többletbevétel 660 millió eurót – jelezte a miniszter. Jövőre 3,9 milliárd euróval javul az államháztartás egyensúlya, ebből a kiadási oldalon 1,5-1,6 milliárd euró, a bevételi oldalon 2,3-2,4 milliárd euró jelentkezik - fűzte hozzá. "Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében az említetteken túli döntésekre nincs szükség, azt azonban már számtalanszor jeleztem, hogy az államigazgatásban, az önkormányzati rendszerben reformjellegű változtatást kell megvalósítani" - fogalmazott Veres János.
A ma megjelent 2,8 százalékos májusi inflációra, illetve az elemzők által decemberre várt akár 6 százalékot is elérő áremelkedésre vonatkozó kérdésre a pénzügyminiszter válasza: az év végére 3 százalék alatti infláció mellett 1,5 százalékos maginfláció várható, ami jövőre egyszeri hatások miatt magasabb lesz.
