Aki nyugdíjasként legalább egy évig fizeti a járulékot, annak a nyugdíja minden évben keresetének 0,4 százalékával nő a tervezet szerint – mondta a szaktárca vezetője. A tervezet célja, hogy a tényleges nyugdíjazási életkor közelítsen a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz, mivel ma az emberek 94 százaléka a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt megy nyugdíjba, emellett cél az is, megérje dolgozni a korai nyugdíjba vonulás helyett – mondta Kiss Péter.

A rövid távú intézkedések eredményeként 2010-ben 100 milliárd forinttal csökkenhet a nyugdíjkassza hiánya – tette hozzá.

A nyugdíj melletti munkavégzésről szólva elmondta: akik a korhatár betöltése előtt vonulnak különféle okokból nyugdíjba, azoknak választaniuk kellene a jövőben, hogy tovább dolgoznak, vagy kérik a nyugdíjat. A jelenlegivel szemben, a nemzetközi gyakorlat szerint, egy tevékenységért kétszeres ellátást nem vehetnének igénybe. Így szüneteltetnék azoknak a nyugdíját, akik korhatár alatti nyugdíjazás esetén kereső tevékenységet folytatnak. Kiegészítő tevékenységként, alkalmanként azonban folytathatnának kereső tevékenységet, de az ebből származó jövedelem - a helyszínen kiosztott tájékoztató szerint - nem haladhatná meg a minimálbér összegét.

A változások 2008-tól lépnének életbe az újonnan megállapított nyugdíjak esetében, és 2010-től minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjesztenék. Jelenleg a 191 ezer korhatár előtt nyugdíjazott ember közül 30 ezren dolgoznak.

2009-től a jelenlegi nyugdíjszabályok szerint, amit 1997-ben fogadott el az Országgyűlés, a nők 59 éves kortól igényelhetik az előrehozott nyugdíjat, ez a szabályozás egészül ki azzal, hogy a férfiak korhatára 60 év marad és a nemenként egységes szabályozás 2012-től valósul meg – mondta a miniszter. A szaktárca vezetője a nyugdíj-megállapítás szabályairól szólva elmondta, hogy a tervek szerint 2008 január elsejétől a nyugdíjazást megelőző három év keresetét fogják figyelembe venni a nyugdíjszámításnál. Emellett 40 év feletti szolgálati idő esetén a nyugdíj mértékét az eddigi évi 1,5 százalékról 2 százalékra emelnék – tette hozzá.

A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról szólva elmondta, hogy a tervezet szerint a rokkant és megváltozott képességű emberekre vonatkozó általános ellátások rendszerét felváltaná a rehabilitáció időszakára járó járadék. Ez a járadék kiegészülne egy komplex rehabilitációs szolgáltatással, amelyre az EU forrásaiból 60 milliárd forintot fordítanának. Mint mondta, az orvosszakértői minősítések ezentúl nem a sérülés mértékét, hanem a megmaradt munkaképességet és a rehabilitáció útját jelölnék ki. Az Általános Foglalkoztatási Szolgálat látná el a komplex egészségügyi, szociális, képzési és foglalkoztatási rehabilitációt.

A szaktárca vezetője elmondta, hogy a tervezeteket az Országos Érdekegyeztetési Tanács, az Idősügyi Tanács, valamint az Országos Fogyatékosügyi Tanács is támogatta.