A kormány szerdai ülésén döntött a kereset benyújtásáról, azt a Külügyminisztérium a napokban benyújtja az Európai Bírósághoz. Az uniós bírósági eljárás kezdeményezésének konkrét magyar indoka az, hogy az Európai Unió október második felében közzé tett rendelete megváltoztatta a kukorica intervenciós felvásárlásának minőségi feltételeit. 

A magyar agrárkormányzat szerint a rendeletben foglaltak lényegében jogi nonszenszt jelentenek, mivel a feltételeket egy termelési ciklus közben változtatta meg az unió. Erre a közösség életében még nem volt példa. A magyar szakértők véleménye szerint ez a tény is alátámaszthatja azt, hogy mindenképpen jogorvoslatot kell kérni az Európai Unió bíróságától.

A november 1-jén hatályba lépett szigorítás lényege, hogy bevezetik a kukorica esetében a hektolitersúly mérését, azaz egy hektoliter kukoricának 71-73 kilogrammnak kellene lennie az új direktíva szerint. A termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett 13 százalék lehet. Az úgynevezett törtszem arányt 10-ről 5 százalékra kell csökkenteni, míg a hősérült szemek arány 3 százalék helyett 0,5 százalék lehet. 

A megváltoztatott minőségi követelmények automatikusan kizárják a magyar kukorica egy részét az uniós intervencióból, mivel ezt a magyar termelők egy része a fajtaösszetétel, illetve az ország természeti adottságai miatt nem képes teljesíteni. 

A kifogásolt rendelettel kapcsolatban - még annak november 1-jei életbe lépését megelőzően - mind a magyar európai parlamenti képviselők, mind pedig a magyar érdekképviseleti szervezetek brüsszeli megbízottai határozott lépéseket tettek a Bizottságnál. Sikertelenül. 

A magyar szakértők ugyanakkor jelenleg úgy vélik, a szóban forgó rendelet hátrányos lehet a magyar gazdálkodók számára, most azonban nincs pánikra ok, mivel a kukorica ára kedvező és jelenleg meghaladja az intervenciós árat. Ezért a magyar gazdálkodóknak nem kell attól félniük, hogy termésük eladhatatlanná válik. 

A megváltozott paraméterek alapján is - a szakértői vélemények szerint - a jelenlegi termés mintegy 80 százaléka megfelel az uniós előírásoknak. A hozzáértők most inkább azt tartják gondnak, hogy nem áll elegendő szállítási kapacitás rendelkezésre ahhoz, hogy a kukoricát ki lehessen vinni az országból. 

Jelenleg keresleti piaca van a kukoricának, azaz a szabadpiaci ár meghaladja az intervenciós árat. Nyugat-Európában ugyanis sok helyen nem kedvezett az időjárás ebben az évben a kukoricatermelőknek. 

Így a szakértők szerint az idén nemigen kell a kukorica intervenciós felajánlásával számolni Magyarországon. Hosszabb távon viszont az új minőségi paraméterek alkalmazása csökkentheti a kukorica árát. 

Az unió intervenciós gabona-felvásárlási rendszerébe Magyarország EU-csatlakozását követően kapcsolódhatott be. Ez a magyar gazdálkodók számára azért jelentett az addiginál biztosabb bevételi forrást, mert az uniós intervenciós ár - a tonnánkénti 101 euró - akkor még meghaladta a szabadpiaci árakat. 

Így a gazdálkodók jelentős mennyiségű, mintegy 8 millió tonna búzát és kukoricát ajánlottak fel mind 2004-ben, mind pedig 2005-ben uniós átvételre. Ez az intervenciós készlet már apadt, annak köszönhetően, hogy a magyarországi raktárakból jelentős mennyiségű gabonát - elsősorban búzát - elszállítottak. 

Jelenleg a magyar raktárakban 5-6 millió tonna gabona található, amelyből 4-4,5 millió tonna a kukorica. Az unióban felvásárolt összes kukoricakészlet mintegy 80 százalékát a magyar kukorica tesz ki. Az unió illetékesei ezt - vélelmezhetően - sokallva, döntöttek a minőségi paraméterek megváltoztatása mellett, hogy így csökkenthessék a raktáron lévő készletek nagyságát.