Adam Slater, az Intrinseca Research európai feltörekvő piaci gazdaságelemző központ igazgatója a kamatdöntés után azt mondta: a ház előrejelzése szerint jó eséllyel nem zárult le végleg az MNB kamatemelési sorozata, mivel a gazdaságban meglévő alapszintű inflációs nyomás változatlanul erős.

Slater szerint a döntés fő eleme a forint "igen meredek" erősödése az elmúlt időszakban, kérdéses azonban, hogy ez meddig tartható. Az elemző szerint a forintnak innen már "igen korlátozott" erősödési mozgástere van; 255 forintos euróárfolyam "már nagyon erős lenne".

Slater szerint az elmúlt hetek nagyon kedvező globális befektetői hangulata az egész térséget húzta magával, de ez "nyilván nem tart örökké".

A Moody's listáján a szuverén magyar adóskockázati besorolás elsőrendű "A1" - más hitelminősítők metodikájában ez "A plusz"-nak felel meg -, ami három fokozattal jobb a Fitch Ratings és a Standard & Poor's által egyaránt érvényben tartott "BBB plusz"-nál.

A Moody's a másik két céghez hasonlóan leminősítést valószínűsítő negatív kilátással tartja nyilván a magyar osztályzatot, erre azonban nemrégiben külön leminősítési vizsgálatot is bejelentett; ez a negatív kilátásnál eggyel erősebb jelzés a valószínű osztályzatrontásra.

Ha azonban ez be is következnék, a magyar adósosztályzat nagy eséllyel továbbra is az elsőrendű "A" sávban maradna a Moody's listáján, mivel - főleg EU-tag - szuverén adósok esetében, ha nincs heveny külső fizetési válság, elenyészően ritka az egyszerre három osztattal való leminősítés. A Moody's-nak ennyivel kellene rontania a magyar besorolást ahhoz, hogy az nála is a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett "Baa" sávba kerüljön át, amely megfelel a "BBB" sávnak a többiek módszertanában.

Slater - arra a kérdésre, hogy milyen szinten várja a magyar pénzügypolitikai szigorító ciklus tetőzését - azt mondta: cége még két, egyenként negyed százalékpontos emelést vár, vagyis 8,5 százalékra jósolja a legmagasabb kamatszintet. Az idén azonban már nem lesz emelés; a következő szigorítás valamikor a jövő év első felében várható, tette hozzá.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke szerint a Monetáris Tanácsban most "a galamboké az előny", és az MNB alapkamata ezután "belátható ideig" 8,00 százalékon marad, hacsak nem lesz valamilyen drámai változás az alapszintű makrodinamikában, például a maginflációban vagy a forintárfolyamban.

Desbarres szerint az MNB - azzal, hogy új előrejelzésében 2008-ra is a cél fölé jósolja az inflációt - saját magának hagy mozgásteret az esetleges későbbi kamatemelésekhez, de ez "nem a legközelebbi jövőre szól".

Arra a kérdésre, hogy milyen időtávot ért "belátható idő" alatt, a Crédit Suisse vezető londoni elemzője azt mondta: mivel Járai Zsigmond MNB-elnök márciusban távozik, és utódja jó eséllyel "galamb" lesz, így a szigorítási szünet átnyúlhat akár 2007 második negyedébe is.

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni Magyarország-elemzője is azt emelte ki hétfői kommentárjában, hogy az MNB új inflációs jelentésében 2008-ig rendre a 3 százalékos középtávú inflációs cél fölé jósolta a drágulási ütemet, és ezzel szerinte azt jelzi, hogy mivel az inflációs kilátás nincs összhangban a céllal, a "következő negyedekben" újabb kamatemelés várható.

A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének elemzője szerint ugyanakkor a forint meredek erősödése lehetőséget ad a jegybanknak a szigorítási szünetre, amely alatt az MNB felmérheti, hogy az eddigi kamatemelések milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra.

Mivel azonban valószínűtlen, hogy az infláció a következő két évben visszatér a célszintre, további negyed-fél százalékpontos kamatemeléssel lehet számolni 2007 első felében.