Gyurcsány fellélegezhet. És az ország? © hvg.hu

Másképpen mondva Gyurcsány Ferenc nekikezdhetett azoknak a reformoknak, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az ország alkalmazkodni tudjon a megváltozott gazdasági környezethez, s képes legyen az EU adta előnyöket is kihasználva tartós növekedési pályára térni.

A költségvetési törvényről szóló parlamenti voksolás 208 igen és 163 nem szavazatot hozott, tartózkodás nem volt. Az ellenzék egységesen utasította el a költségvetést, s ezt a parlamenti demokráciákban szokásos magatartás mellett azzal indokolták, hogy ez a büdzsé semmiféle pozitív változásra nem indítja az országot, sőt a semmi felé sodródunk majd a jövő évben.

A költségvetés fő számai	Bevétel	Kiadás	Hiány
milliárd forint	6669,4911	8325,9767	1656,4856

A kormány a büdzsé összeállításakor egy igen szűk mezsgyén egyensúlyozott. El kellett érnie, hogy az államháztartás hiánya a konvergenciaprogramban előírt mértékben 10,1-ről 6,8 százalékra mérséklődjön, de eközben a reáljövedelmek se mérséklődjenek elviselhetetlen mértékben, miközben a legtöbb állami veszteséget termelő nagy ellátórendszerek (gázártámogatás, egészségügy, nyugdíj) és az állam- illetve közigazgatás egy hatékonyabb szerkezetet felé mozduljanak el. Sokan úgy gondolták, hogy ehhez nem lesz kellő ereje Gyurcsánynak, s a törvénytervezet fel fog puhulni. Különösen azért, mert a kiadások csökkentését nem lesz képes a miniszterelnök elérni.

E negatív várakozások végül nem igazolódtak, legalább is a törvény számaiban nem jelentek meg. A kormány ugyanis máris nekifogott az egészségügy átszabásának és alaposan megfaragta a gázártámogatási-rendszert is, s csökkentette a köüzlekedési kedvezményeket. A legnagyobb lépés a több biztosítós tébé-rendszerre való átállás még ezután következik, de az eddigiek alapján elszántságban nem mutatkozik deficit.

A büdzsé megoszlása 2006-ban és 2007-ben

	2006 (%)	2007 (%)
Állami működési funkciók	12,9	12,7
Ezen belül
Általános közösségi szolgáltatások	7,1	7,4
Védelem	2,0	1,7
Rendvédelem és közbiztonság	3,8	3,6
Jóléti funkciók	60,5	58,7
Ezen belül
Oktatási tevékenység és szolgáltatások	12,3	11,1
Egészségügy	9,5	8,8
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások	32,2	32,4
Lakásügy, települési szolgáltatások	3,7	3,8
Szórakoztató, kulturális, vallási kiadások	2,8	2,6
Gazdasági funkciók	16,1	15,8
Ezen belül
Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás	3,1	2,8
Bányászat és ipar	0,4	0,3
Közlekedés és távközlés	7,5	8,3
Egyéb gazdasági tevékenységek	3,1	2,5
Környezetvédelem	2,0	1,8
Államadósság- kezelés, államháztartás	7,1	8,6
A főcsoportokba nem sorolható tételek	3,4	4,2

Gazdasági szakértők nem is emiatt aggódnak. Az egyik nagy veszély, hogy amikor a most bevezetett intézkedések kezdik meghozni gyümölcsüket, a túláradó optimizmus a 2008-as költségvetést puhíthatja fel, s így a reform nem juthat el a bajok gyökeréig, s a krízisállapot pár év alatt újratermelődhet. A másik aggodalom az összehangoltság hiányához kapcsolódik: ugyanis míg egyes területeken kemény megszorítások lépnek életbe, addig másutt folytatódik a pazarlás, vagy a túlságosan nagy elvonások a reformok eredményes bevezetésének lehetőségét fojtják meg. Ezek az aggodalmak mindaddig valószínűleg fennmaradnak, amíg a konkrét lépések napvilágra nem kerülnek. Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy a kormány részletes jövő évi munkaprogramját januárban nyilvánosságra fogják hozni.

A költségvetés elfogadására jól reagált az üzleti világ. Legalább is erre vall, hogy az egyik vezető nemzetközi hitelminősítő cég, a Standard and Poor’s a költségvetési konszolidációban elért előrelépésre hivatkozva az eddigi leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza Magyarország szuverén adóskockázati besorolásának kilátását. Ugyanakkor a hazánkkal mindig meglehetősen kritikus legnagyobb európai hitelminősítő a Fitch Ratings, amely szintén negatív kilátással tartja nyilván a nála is "BBB plusz" szintű magyar adósosztályzatot, egyelőre nem osztja azt a derűlátást, amely az S&P-t a kilátásjavításra késztette.