Az elmúlt egy évben 280 embernek talált munkát, saját állását viszont nyomban elveszítette a szekszárdi Mentálhigiénés Műhely több munkatársa, amikor február végével lezárult az "Újra dolgozni Tolnában" elnevezésű program. Pedig az eredendően lelki segítségnyújtással foglalkozó egyesület két évvel ezelőtt még nagy lelkesedéssel állt neki az uniós pályázatírásnak - emlékezik vissza Hangayné Paksi Éva projektvezető -, így rögvest két ötlettel is beneveztek, mi több, nyertek is a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop) keretében. A legalább egy éve, vagyis tartósan állástalanoknak a munkaerőpiacra való visszavezetésére 49 millió forintot, a hátrányos helyzetű pályakezdő munkanélküliek képzésére pedig csaknem 60 millió forintot kapott a 15 éve működő civil szervezet - legalábbis elvileg.

Az "Újra dolgozni Tolnában" programnak két sarkalatos pontja volt: az egyik az, hogy az egyesület munkatársai személyesen hajtják fel a többnyire kisebb és rugalmasabbnak bizonyuló munkaadóknál a betöltetlen állásokat, a másik pedig az, hogy négyszemközti megbeszéléseket és mentálhigiénés tréninget tartanak azoknak, akik már régen kiestek a munka világából, és emiatt önértékelési, életvezetési problémákkal, például alkoholizmussal küzdenek. A korábbi tapasztalatok alapján a foglalkozásokra jelentkezőket azzal motiválták, hogy az utazási költségen felül alkalmanként 500 forintos étkezési utalványt kaptak a résztvevők. Mindez persze drága mulatság, ám az egyesületnél eleve azt tervezték, hogy az előlegként felvehető 25 százalékból már 2005. január 1-jétől finanszírozni tudják a programot. Közben belefogtak a "Fejlődni, képződni, megélni" projektbe is, amelynek az volt a célja, hogy a pályázatba bevont három céggel - egy virágkertészettel, egy asztalosipari vállalkozással és egy étteremmel - együttműködve szakmát és állást adnak húsz hátrányos helyzetű, fiatal munkanélkülinek.

Csakhogy már a kezdetektől váratlan akadályokba ütköztek: a szerződést csak márciusban kapták meg, ami azért bizonyult fájdalmas késedelemnek, mert az előleg hatvan nappal később hívható le. Így az egyesület az első két hónapban felélte tartalékait, márciustól már a 11 munkatárs fizetésére sem volt pénze, és hogy legalább a projektet folytatni tudja, 5 millió forint bankhitelt vett fel. A kölcsön fedezeteként azonban - nem tudván, hogy ezzel uniós szabályt sértenek meg - a pályázaton elnyert összeget jelölték meg, ezért a hefop-pályázatokat koordináló hatóság azonnal leállította az előleg kifizetését. Ez volt az első pillanat, amikor a Mentálhigiénés Műhely tagjai megbánták, hogy valaha is uniós pályázaton indultak.

A csőd elkerüléséhez végül is a szekszárdi önkormányzattól kaptak segítséget: a helyhatóság készfizető kezességével újabb, 16 százalékos kamatozású kölcsönnel váltották ki a "szabálytalan" hitelt, így bő féléves csúszással, 2005 júliusában hozzájutottak az előleghez. Ekkorra azonban a másik projekt is az összeomlás szélére jutott. A húsz fiatalt kiválasztották ugyan, és egy hatvanórás tanfolyamon felkészítették őket a szakmai gyakorlatra, ám konzorciumi partnereik behúzták a vészféket. Bár a humánus céllal a nyereségérdekelt cégek is egyetértettek, azt azonban nem vállalták, hogy a számlák aprólékos egyeztetése és a kifizetés elhúzódása miatt veszteséget termeljenek.

"Vérzett a szívünk a gyerekekért" - ismerte el a HVG-nek a szekszárdi Flóra City Kft. munkatársa, Felker Mihályné, de a másik két partnerhez hasonlóan a kertészet sem vállalta, hogy pályázati támogatás nélkül fizesse ki a cégenként öt-hét fő legalább másfél éves foglalkoztatásának több millió forintos költségét. Eredetileg ugyanis az első egy évben a támogatásból finanszírozták volna a bért, azt követően pedig a cégeknek kellett volna foglalkoztatniuk legalább további fél éven át a munkatársakat.

Bár az egyesület szakmai vezetői máig állítják, hogy a fiatalok esetében a munkanélküliségnél semminek sincs nagyobb személyiségromboló hatása, ráadásul a hitetlenkedő szülők sikkasztással gyanúsították meg őket, az ellehetetlenülés miatt tavaly augusztusban úgy döntöttek, visszamondják a pályázatot. Ez azt jelentette, hogy a befektetett munka és pénz teljesen elúszik, mert a támogatás minden esetben elvész, ha a teljesítés nem éri el a 75 százalékot. A történet sajátos bája, hogy az uniós pénzektől "megszabadulni" sem könnyű: a felmondást rögzítő dokumentum helyett tavaly decemberben egyszeriben csak megjelent a visszamondott pályázat előlege a résztvevők számláin, amit azóta sem sikerült tisztázni az irányító hatósággal, vagyis egyelőre tovább ketyeg a számlavezetés költsége is.

Így a Mentálhigiénés Műhely másfél éves mérlege a következőképpen alakult: húsz csalódott fiatal, valamint 704 ügyfél, akik közül az egyesületnek a kötelezően előírt 30 százaléknál többet, összesen 280 állástalant sikerült ismét munkába állítania legalább három hónap plusz egy napra. A tapasztalatok szerint az elhelyezettek mintegy felének hosszabb távon is sikerül megőriznie állását - sőt akár tovább is tud lépni -, a másik fele viszont ismét lemorzsolódik. A hefop keretében Tolna megyében az elmúlt két évben 55 pályázatra összesen 3,1 milliárd forintot ítéltek meg, és eddig 831 millió forintot fizettek ki. A HVG kérdésére a megyei munkaügyi központnál úgy értékelték, hogy a támogatások több száz állástalan elhelyezkedési esélyeit javították (Tolnában a nyilvántartott álláskeresők aránya jelenleg a gazdaságilag aktív népesség 11,2 százaléka). Más kérdés, hogy a Mentálhigiénés Műhely végleg felhagy a munkaerő-piaci tevékenységgel, és egyelőre nem tervez újabb uniós tendert, így a programba bevont 11 szakember ismét munkanélküli. A civilek azonban az elmúlt években hovatovább megszokták, csak addig van állásuk, ameddig futja a pályázati pénzből.

Az uniós kifizetés akadozása nem egyedi, emiatt került nehéz helyzetbe például a Komlói Rehabilitációs Szolgáltató Központ vagy az esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány (HVG, 2006. április 14.) is. Féléves csúszás volt az ugyancsak munkanélkülieket segítő szekszárdi Esélyegyenlőségi Alapítványnál, de azóta módosították a szerződést, így folytathatták a 36 millió forintos támogatással járó programot. Az irányító hatóságnál nem is vitatják, hogy időnként késnek a kifizetések, akár azért, mert a negyedéves elszámolások összetorlódnak, akár azért, mert a pályázóktól hiánypótlást várnak. Szentirmai Judit főigazgató azonban hangsúlyozta, igyekeznek minden nyertest átsegíteni a nehézségeken, minek köszönhetően 2 százaléknál kisebb a visszamondott szerződések aránya.

Ráadásul éppen jogszabályi változtatások készülnek: a foglalkoztatáspolitikai tárca néhány héten belül 200 millió forintos kamattámogatási programot indít a Munkaerő-piaci Alap terhére, hogy segítse azokat, akik a program zökkenőmentes finanszírozása érdekében hitelfelvételre kényszerülnek. Készül az a rendeletmódosítás is, amely az előlegként kifizethető összeget 25-ről 35 százalékra emeli, a projekt végén pedig 20-ról 10 százalékra csökkenti annak a pénznek az arányát, amelyet a hatóság a végső elszámolásig visszatart.

SZABÓ YVETTE