Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A nagy merítéssel tehát sikerült meghaladni a kisebb listák szükségszerű elitszemléletét. A top 500 vállalatai a gazdaság jelentős részét lefedik: az ipari termelésnek például mintegy 85 százalékát az e listában szereplő vállalatok állítják elő.
A különböző ágazatok reprezentánsai nem azonos mértékben képviseltetik magukat a lista felső-, illetve alsóházában: az exportorientált és eszközigényes területen működők jellemzően a legnagyobbak között találhatók, a belföldi piacra koncentrálók és a munkaigényesebbek viszont lejjebb.
Az élmezőny keveset változott 2005-ben. Az első hat sorrendje szinte teljesen megegyezik a 2004. évivel (bár arról az évről nem készült ötszázas toplista, a mostani táblázatban az akkori adatokat is feltüntettük). A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és az Audi Hungaria Motor Kft. hosszú évek óta vezető kettőse mögé 2005-ben a komáromi Nokia zárkózott fel: e három cég alkotja a magyar gazdaság billiós trojkáját. A legtöbb nyereséggel büszkélkedők általában sem az árbevétel-arányos, sem a sajáttőke-arányos nyereség tekintetében nem a legkiugróbbak.
© HVG |
Érdekesség, hogy a 26 ezres Budaörsön egy híján ugyanannyi céget jegyeztek be, mint a négy sereghajtó megyében – Tolnában, Nógrádban, Somogyban és Békésben – együttvéve. Árbevételt illetően Budapesten (13 663 milliárd forint) és Pest megyén kívül (3 018 milliárd) kiemelkedik Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Fejér megye.
A toplista nem alkalmas a tulajdonviszonyok elemzésére - a többlépcsős és osztott tulajdonlás miatt sokszor egyébként is megállapíthatatlan a valódi tulajdonos kiléte. A köztudatban mégis magyarnak elkönyvelt cégek között gyorsan és lassan fejlődők egyaránt vannak. A legnagyobb exportálók azonosak a legnagyobb árbevételű cégekkel.
További részletek, táblázatok, rangsorok és elemzések a friss HVG-ben
