Forrás: MVM © A Vértesi Erőmű. Üzlet és nemzetbiztonság

Az elemzés szerint optimális és reális az MVM által kiadott energiastratégia, amely a fair piaci körülmények kialakítása mellett az állam közvetlen, piaci szereplőként történő szabályozó szerepére tesz javaslatot. A Századvég szerint a stratégia-alkotást nehezíti, hogy nincs például lakáspolitika, közlekedéspolitika, de nincsenek egyértelműen kijelölve a kormányzati fejlesztéspolitika irányai sem.

Az Századvég elemzőinek véleménye szerint a kormányzat meglehetősen vontatottan készíti elő az árampiac átalakítására vonatkozó jogszabályokat. „A kormány világos prioritásainak hiányában egyelőre nem tudni, hogy az új szabályozás kialakításában a piaci érdekek által diktált parttalan liberalizáció és kritikátlan alkalmazkodás vagy a közösségi irányelvek teremtette mozgásteret kihasználva, a nemzeti érdekekre figyelemmel levő megfontolt piacnyitásra kerül sor” – áll az elemzésben.

A villamosenergia ellátás biztonsága érdekében az erőmű-építési szándékokat – transzparens eszközökkel – a kiegyensúlyozott energiaszerkezet irányába kell terelni, és ez az állam feladat – írják a Századvég szakértői. Köztük egyetértés van abban, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejét meg kell hosszabbítani, de felhívják a figyelmet, hogy az engedélyezési eljárás során a folyamat megzavarható. Az üzemidő meghosszabbítása nélkül 2000 megawattal nőne az erőmű-építési igény, ami mintegy három milliárd köbméterrel gyarapítaná a földgázszükségletet.

A privatizáció idején az erőművek és a Magyar Villamos Művek (MVM) által kötött hosszútávú áramvásárlási szerződéseket felül kell vizsgálni, de, a Századvég elemzői szerint, differenciáltan kell megközelíteni a kérdést. Csak azokat a szerződéseket kell felülvizsgálni – áll az elemzésben –, amelyek esetében az állami támogatás gyanúja felmerülhet. A szakértők hozzáteszik, hogy a jól teljesítő és hatékony erőművi kapacitásokra (mint amilyen a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű) kötött szerződéseket változatlanul fenn kell tartani.

Az Európai Bizottság klímavédelmi programja 2020-ig növelné a megújuló energia arányát az energiahatékonyságot és a bioüzemanyagok arányát, ugyanakkor csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását. A magyar kormány megnyilvánulásai ezzel kapcsolatban ellentmondásosak – hívja fel a figyelmet a Századvég elemzése, utalva arra, hogy „...a szakminisztérium vélhetően túlságosan a környezetvédő lobbik befolyása alá került, miközben a kormányfő igyekezett a hazai érdekek védelmezőjeként fellépni”.

A Századvég elemzése az energiaellátás biztonságát érintve kitér rá, hogy „...a kormányzat – hosszú távú stratégia híján – a rövidtávon nagyobb haszonnal járó megoldásokat választja az energiadiplomácia területén".

„Kettős játéknak lehetünk tanúi az energia-diverzifikáció kérdésében, hiszen úgy kell két ellenérdekelt gazdasági és politikai szereplő – az Európai Unió és Oroszország – között Magyarország érdekeit képviselni, hogy mindkét féllel szemben kötelezettségek és függőségek állnak fenn” – írják a Századvég elemzői. Felhívják a figyelmet, hogy az orosz féllel kötött esetleges kétoldalú energetikai megállapodások rövid- és középtávon hozzájárulhatnak az energiaellátás biztonságának növeléséhez, de gazdasági előnyei más területeken – többek között az atlanti és az európai uniós kapcsolatok megromlása miatt – érzékeny veszteséget jelenthetnek.