Ha a magyar gazdaság a Pénzügyminisztérium által közölt 2,2 százalékos ütemben nő 2007-ben, akkor az Európai Unió várható 2,4 százalékos tempójától is elmaradunk - helyezte EU-s keretbe a GDP alakulását a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
 
A Kopint-Tárki már áprilisban 25 bázispontos kamatcsökkentést vár, az év végére 6,75 százalékra süllyedhet az alapkamat - közölte Palócz Éva. Magyarázatul hozzáfűzte: a 12 havi infláció decemberben 4,5-5 százalékra eshet, a jövő év egészére pedig 3,5 százalékos átlagos fogyasztói árindex várható. (Ehhez mind 2006-ban, mind 2007-ben 250 forintos átlagos euró árfolyamot prognosztizál az intézet.)
 
Mivel az infláció alakulására jelentős befolyással bírnak a bérek, ezért szükséges elemezni azt,  hogy mi áll a versenyszférában rögzített béremelkedések hátterében - mondta Palócz Éva. Példaként említette a 2007 elején rögzített 20 százalékos bérnövekedést az építőipar fizikai létszámánál, amely feltehetően a gazdaság fehérítésének érdekében hozott szigorítási lépésekkel magyarázható, hiszen a termelés ugyanebben az időszakban kissé csökkent.
 
A Kopint-Tárki kissé módosította a 2007. évi előrejelzését: idén a beruházások a korábban közölt 1 százalékos emelkedés helyett 2 százalékkal, jövőre 3 százalékkal bővülnek. A belföldi felhasználás az új prognózis szerint az idén 0,4 százalékkal csökken (a decemberi prognózis még 1,5 százalékos visszaesést jelzett), a magánfogyasztás 0,5 százalékkal (0,7) zsugorodik.
 
Az első két hónap adatai azt mutatják, hogy gyorsul a kivitel és a behozatal is, ezért az intézet új előrejelzése szerint az export 13,5 százalékos (10,5), az import 9,5 százalékos (6,2) ütemben nő az idén. A külkereskedelmi mérleg egy milliárd euró behozatali többlettel zárhat - jelezte Palócz Éva.
 
Bár a Kopint-Tárki most sem közölt államháztartási prognózist, azaz GDP-arányosan a Pénzügyminisztérium 6,8 százalékos deficit előrejelzését közölte, Palócz Éva felhívta figyelmet arra, hogy a költségvetési intézmények tavaly a tervezettnél 460 milliárd forinttal költöttek többet saját működésükre - 1.820 milliárd forint helyett 2.280 milliárdot  -, és a takarékosság jelei az idei év első két hónapjában sem  láthatók, ezért az "eddigi folyamtok nem bíztatók". Véleménye szerint a központi költségvetési szerveknél felhalmozott maradvány összeget, amely az év elején még megközelítette a 400 milliárd forintot, jelentősen csökkenteni kell ahhoz, hogy a pénzügyi tárca "tudja hozni" a 6,8 százalékos hiányt.