A 8,8 százalékos februári inflációt, illetve a januári béradatokat minősítette kiemelt jelentőségűnek a testület. A 8,8 százalékos februári fogyasztói árindexhez 5,8 százalékos maginfláció kapcsolódott. A teljes fogyasztói árindex egy hónap alatt 1 százalékponttal nőtt, döntően a szabályozott árak (gázár, gyógyszerek) további emelkedése miatt.

A közlemény szerint a versenyszféra bérinflációja 2007 első hónapjában 10,4 százalékot tett ki. Ugyan az éves index csökkenést mutat decemberhez képest, a rendszeres kifizetések esetében jelentős emelkedés következett be: a bérindex 14,7 százalékra nőtt a decemberi 10,4 százalék után. A rendszeres bérek gyorsulása különösen a piaci szolgáltató szektorban nincs összhangban a termelékenység alakulásával. Az adatok továbbra sem oszlatták el azt a bizonytalanságot, hogy az emelkedő bérinfláció mögött mennyiben állnak a gazdaság kifehéredéséből fakadó módszertani torzító tényezők.

A tanács úgy látja, hogy a tavalyi utolsó negyedévi részletes GDP-adatok a gazdasági növekedés ütemét illetően megegyeztek az előzetes adatközléssel. A naptári hatások kiszűrésével a növekedési ütem 2006 utolsó negyedévében 3,4 százalék lett, így az átlagos növekedési ütem 2006-ban 4 százalék volt. A negyedéves adatok a fokozatos lassulást mutatják, amely ellentétben áll a környező országok, illetve az EU egészének dinamikus gazdasági növekedésével.

A friss adatok alapján az látható, hogy a növekedés szerkezetében a korábbiaknál is markánsabb lett a belföldi kereslet- és az exportdinamika közötti különbség. A forinteszközök átmenetileg leértékelődtek az euróhoz és a többi regionális devizához képest, márciusban azonban az árfolyam az elmúlt időszak kereskedési sávjához képest felértékelődött - rögzíti az MNB. Ennek hátterére utalva a testület megállapítja, hogy a március eleje óta elterjedt sáveltörléshez kapcsolódó piaci híresztelések nyomán egyes piaci szereplők a forint erősödésére számítva opciós pozíciókat vettek fel. Az opciók kiíróinak fedezeti tevékenysége felerősítette az árfolyam hullámzását.

A felértékelődést tovább erősítette a szlovák korona intervenciós sávjának március közepén bejelentett eltolása. Az elmúlt években jelentős mértékben felértékelődő, és 2005 novembere óta az ERM-II árfolyamrezsimben lévő deviza középparitását 8,5 százalékkal értékelték fel, ami a többi régiós devizát is erősítette. A bejelentést követően 245 forint/eurónál erősebb szintekre értékelődött fel a forintárfolyam.

Ezzel párhuzamosan erősödtek a kamatcsökkentési várakozások, a hozamgörbe alapján a piac az idei év végére 7,25, jövő év végére pedig 7 százalékos alapkamatot árazott be, ami az egy hónappal korábbinál 25 bázisponttal alacsonyabb szintet jelent. Az elemzők továbbra is ennél gyorsabb ütemű lazításra számítanak, a Reuters felmérése szerint az idei év végére 7, jövő decemberre pedig 6 százalék a konszenzus - áll a közleményben.  
 
A Monetáris Tanács több tagja vélekedett úgy, hogy az inflációs kockázatok az elmúlt hónapban nem nőttek, ezért nem indokolt a kamatemelés. Érvelésük szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az inflációs cél 2008-ban elérhető.

Mások ezzel szemben úgy látták, hogy a legutóbbi adatok az inflációs kockázatok erősödését hozhatják magukkal. A vártnál magasabb versenyszektorbeli bruttó bérek nagy valószínűséggel az inflációs várakozások megemelkedését tükrözik, és a költségoldali inflációs nyomást erősítik.

Simor András, az MNB és egyben a Monetáris Tanács elnöke csak a 8 százalékos kamat szinten tartásáról kérdezte a testület tagjait, akik egyöntetűen támogatták a jelenlegi kamat változatlanul hagyását.