Az ipari termelés idén is tartja 10 százalék körüli ütemét. Az első két hónapban az export közel 20 százalékkal, a belföldi értékesítés minimálisan emelkedett. Kiemelkedő volt az építőanyagok, a járművek, valamint a villamos gépek és műszerek gyártásának bővülése, az élelmiszeripar viszont stagnált. Az építőipar februárban 2005 óta nem tapasztalt ütemben, csaknem 10 százalékkal növelte teljesítményét. A kiskereskedelmi forgalom, ha lassan is, de tovább nőtt. Továbbra is szárnyal a külkereskedelem: január-februárban az export több mint 20 százalékkal bővült.

Februárban a bruttó keresetek növekedési üteme ugyan a versenyszektorban 2,5 százalékponttal lassult januárhoz képest, azonban ez is az 5,5-8 százalékos OÉT-megállapodás felső határa. Néhány jellemzően "zsebbe" is fizető ágazat - például az építőipar - kiugró bérnövekedése, valamint az alacsonyabb átlagfizetésű fizikai dolgozók szellemi foglalkozásúaknál csaknem kétszer gyorsabb béremelkedése a bérinfláció mellett fehéredési folyamatra is utal. A költségvetési szektorban az első két hónapban - az áthúzódó hatások és a minimálbér emelése, valamint a bérstop együttes hatására - mintegy 4 százalékkal emelkedett a bruttó kereset. A II. félévben körülbelül 4 százalékos béremelésre kerül sor a 2008 januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére. A KSH számításai szerint a nemzetgazdaságban a bruttó és nettó keresetek között eddig 6 százalékpontos olló alakult ki a járulékok emelése, a szolidaritási adó valamint a minimálbér teljes adómentességének megszűnése következtében.  Így - 8,3 százalékos infláció mellett - a reálkeresetek 7,2 százalékkal csökkentek. Az év egészében az infláció mérséklődése és a nettó keresetek emelkedése következtében 5 százalék körüli reálbércsökkenés várható, vagyis keresleti oldalról egyelőre nem fenyeget inflációs veszély.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal emelkedett, a költségvetési szektorban dolgozóké viszont 3,5 százalékkal csökkent az első két hónapban, miközben a munkanélküliségi ráta az I. negyedévben nem változott. Az egyes területeken valóban bővülő munkaalkalmak, valamint a kedvező időjárás mellett ebben is szerepe lehet a legális foglalkoztatás terjedésének – állapítja meg az elemzés.

A magyar gazdaság iránti bizalom növekszik, az idei államháztartási folyamatok a tervezettnél kissé kedvezőbben alakulnak. A kormány és a jegybank együttműködése javul. A forint tartósan erős. Átmenetileg ugyan még magas az infláció, de ősztől az áremelkedés jelentősen lassul. Mindez – az előrejelzés szerint – már most megteremti a fokozatos kamatcsökkentés feltételeit. Az év végére 6-6,5 százalékos jegybanki alapkamat valószínű, miközben a forint némi hullámzás mellett a jelenleginél akár kissé gyengébb is lehet.