Hazai kilátások

A Magyarországról szóló részjelentésben a bizottság emlékeztetett arra, hogy tavaly valamelyest csökkent a gazdasági növekedés a magánbefektetések, az állami fogyasztás és a háztartási fogyasztás bizonyos visszaesése mellett, ellensúlyozva ugyanakkor a 18 százalékos látványos exportnövekedéssel. A tavalyi 3,9-ről idén 2,4 százalékra lassulhat a növekedés, ennek elsődleges oka az év elején indított államháztartási konszolidációs intézkedések. Az adóemelések és az ártámogatások csökkentése visszaveti a háztartások jövedelmét is, a beruházások ugyanakkor elsősorban az exportorientált ipari ágazatokban növekedni fognak (az állami beruházások várható csökkenése mellett). Jövőre a belső kereslet javulása várható a fogyasztás lassú emelkedésével és az érkező EU-támogatásoknak is köszönhető beruházási emelkedés révén. A foglalkoztatás az elkövetkező két évben várhatóan stagnál, a munkanélküliség pedig növekszik: idén és jövőre is 7,8 százalék körül alakul az Eurostat definíciója szerint. Az infláció ez év első felében 8 százalékkal várhatóan tetőzik, éves szinten 7,5 százalék körül alakul (legmagasabban az EU-ban), jövőre viszont 3,9 százalékra eshet vissza.

Jelentősen felfelé módosította az Európai Bizottság az Európai Unióban várható gazdasági kilátásokat tartalmazó előrejelzését hétfőn Brüsszelben kiadott tavaszi prognózisában: uniós szinten 0,5 százalékkal nagyobb, 2,9 százalékos növekedést jósol idén, jövőre pedig 2,7 százalékost.

Magyarország esetében Brüsszel az őszi 7,4 százalékos jóslat után 6,8 százalékra javította az államháztartási deficitre vonatkozó idei várakozást, a jövő évit pedig 5,6-ról 4,9-re - ezzel együtt a magyar deficit marad messze a legmagasabb az EU-ban, ahol az átlag idén 1,2, jövőre kerek egy százalék lehet. A magyar gazdasági növekedés szintjét ugyanakkor a bizottság az őszihez hasonlóan továbbra is 2,4 százalékra teszi, ám ez jövőre 2,6 százalékra növekedhet. Tavaly viszonylag jelentősen, a GDP 66 százalékára nőtt a belső államadósság is, idén és jövőre jóval mérsékeltebb emelkedés várható Magyarországon (67,1, illetve 68,1 százalékra) - jegyezte meg az elemzés.

Sajtótájékoztatóján Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos kitért arra, hogy Magyarország eddig teljesíteni látszik azokat az ajánlásokat, amelyeket az EU-tagországok pénzügyminisztereit magában foglaló tanács jelölt ki számára. Halad az ország az ambiciózus és nehéz konszolidációs program útján is - szögezte le. 

Az unió egésze esetében a javulást a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése az erős beruházási kedvvel és a magánfogyasztás növekedésével magyarázza. Az EU egészében 2006–2008 között várhatóan 9 millió új munkahely jön létre, ebből 6 millió az euróövezetben, aminek segítségével az uniós munkanélküliség a 2005-ös 8,75 százalékról jövőre 7 százalékra csökkenhet.

A gazdaság élénkülése tovább javítja az államháztartási helyzetet, az előrejelzés szerint az átlagos hiány egy százalék körüli, sok éve nem tapasztalt szintre esik vissza. Az infláció várhatóan visszafogott marad.