Lengyel munkás Angliában. Utcán kezdik, utcán végzik © weeklygripe.co.uk

A nyugat-londoni Slough, a belvárosi Westminster, valamint a délnyugat-londoni Kensington and Chelsea és Hammersmith and Fulham kerületek tanácsai elsősorban az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) által a népességgyarapodás számlálására áprilisban bevezetett új módszert ostorozzák. Az ONS az új mintavételi módszer alapján arra a következtetésre jutott, hogy Londonban a korábban számoltnál 60 ezerrel kevesebb a külföldről érkezett bevándorló.

A tanácsok által küldött levél szerint ez teljesen elképzelhetetlen, tekintve a kelet-európai új EU-tagállamokból változatlanul tömegével érkezők számát. A levélben a westminsteri tanács illetékese azt írta: egyedül a kerületben lévő Victoria buszpályaudvarra – a legnagyobb londoni nemzetközi autóbusz-terminálra – heti kétezer új bevándorló érkezik a kelet-európai uniós országokból, és sokan a kerület utcáin kötnek ki. A westminsteri tanácsnok adatai szerint a kerületben nyilvántartott, utcán élő hajléktalanoknak most már a 20 százalékát a kelet-európai EU-országok állampolgárai teszik ki.

A levél kiemeli, hogy az ONS szerint például 2005-ben 56 ezer lengyel munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába, jóllehet még a munka- és nyugdíjügyi minisztérium saját adatai is több mint 170 ezer lengyel munkavállalásának bejegyzéséről szólnak arra az évre.

A pénzügyminisztériumnak írt levélben – amely kéri a kormányt, hogy ne az ONS új népességszámítási módszere alapján döntsön a kerületeknek nyújtott finanszírozás mértékéről – a westminsteri illetékes felfedi: csak ez a tanács eddig ötszáz olyan kelet-európai EU-bevándorló hazatérését segítette anyagilag, akik nem találtak maguknak munkát és szállást.

A westminsteri tanács már tavaly ősszel közölte: olyan aggasztónak tartja az utcákon kóborló lengyel és egyéb kelet-európai hajléktalanok számának növekedését, hogy inkább kifizeti a hazautazásukat.

Slough tanácsának illetékese a BBC által hétfőn ismertetett levélben aggasztó jelenségként említi meg, hogy csak az elmúlt hétvégén 90 kelet-európai gyerek érkezett kíséret nélkül, busszal a kerületbe. Ellátásukra a tanácsnak – 150 ezer font költséggel – külön munkacsoportot kellett felállítania.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 600 ezret, de az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell bejegyeztetniük magukat, és a szintén be nem jegyzett eltartottakat számításba véve a Nagy-Britanniába érkezett kelet-európai EU-polgárok száma nem hivatalos becslések szerint elérheti az egymilliót is.

A BBC tévé a múlt hónap végén sugárzott rejtett kamerával készített riportfilmet a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai hányattatásairól. A film kicsengése az volt, hogy kizsákmányoló emberkereskedelemmé fajult a brit munkapiacra érkező keletiek kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért fejenként több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.

London hív. Sokan elhiszik © hvg.hu

Néhány hete Londonban az MTI-nek számolt be megpróbáltatásairól két magyar, akiket munkalehetőség ígéretével csalt ki egy kitelepült magyar „közvetítő” csoport Nagy-Britanniába. Elmondásuk szerint az „állásközvetítők” a becsapottak nevében, helyi bankokban több ezer font összegű „vállalkozáskezdési” hiteleket vesznek fel, adószámokkal ellátott, hitelesnek tűnő, ám hamis dokumentációt beterjesztve. Az összeget azonnal el is költik nagy értékű műszaki cikkekre, amelyeket féláron elpasszolnak a feketepiacon. A bevételből azonban a hitel tényleges felvevője általában semmit nem lát, mert azt mondják neki: még ő tartozik a kiutaztatásért, a szállásért és az ellátásért.

A brit gazdaság azonban egybehangzó elemzések szerint jelentős hasznot húz a kelet-európaiak munkájából. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bővítés gazdasági utóhatásairól nemrégiben közölt elemzésében azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt „Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette” a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózatok – a Tesco, a Sainsbury's és az Asda – a lengyelek által kedvelt ételek kínálatának jelentős bővítésébe kezdtek, igyekezve megcsapolni azt a 4 milliárd fontra (1500 milliárd forint) becsült elkölthető jövedelemtömeget, amelyet a szerencsésebb sorsú, Nagy-Britanniában munkát találó lengyelek halmoztak fel eddig.